Tőke Péter: Soros György őfelsége lett?

A pénzügyi világháború első győztese Kína – egy USA-hoz tartozó ország, az Észak-Mariane szigetcsoport eladta magát Pekingnek. A Magyarország elleni támadás neoliberális, Orbán Viktor nem hódolhat be nekik. Kadhafi ügye kínos

A nagy magyar a háttérben

 

Azt felejtsük el, hogy mindezt az állítólagos piac csinálja. A piacot is irányítják, befolyásolják, és manipulálják valakik. Különösen akkor, ha egy pénzügyi világháború zajlik. Ennek is kell, hogy legyenek itt is, ott is vezérei. Drábik János kollégám 18. oldalon kezdődő elemző írásában bővebben is olvashatnak majd erről.

Mit gondolnak, ki lehet e pénzügyi háborúban Európa pénzügyi Napóleonja? Csak olyan valaki lehet, aki képes dollár- és eurómilliárdok százait, ezreit megmozgatni, országok veszteségeire hatalmasakat shortolni, aki képes nemzeti valutákat megtáncoltatni. Mindjárt beugrott a derék magyar származású ismert pénzember, de elhessegettem a gondolatot: ő nem tenne ilyet. Aztán amikor a forint háromszáz fölé gyengült, sőt tovább romlott, és az OTP-részvényeket is egye lejjebb nyomták, már nem tartottam elképzelhetetlennek. A nevét még ekkor sem mondtam ki. Megtette ezt helyettem a külföldi sajtó, azt harsogták: ,,Soros György Kelet-Európa koronázatlan királya!”

Honnan lehene erre megerősítést szerezni? Aki kutat, keres, az talál. Először is vagy száz Soros-fotót néztem át. Ezek között bukkantam rá egy Rothschild családi fényképre, amelyiken hátul ott mosolyog a mester. Na, és ki áll mellette? A másik ,,világura”, David Rockefeller. Bármilyen alkalomból készülhetett, számomra az az ütenete: a család egyik vendége Amerika, a másik Európa ,,felelelőse”. Kutakodásom közben megkaptam Drábik János főanyagát, ami már meggyőzött Soros királyi nagyságáról. Ezt még egy továbbbi értesülés is alátámasztotta. A történet első fele ismert a napi sajtóból: a mi George-unk előadást tartott a Közép-európai Egyetemen. Az előzetes elgondolások szerint másfél órán át beszélt volna a hallgatókhoz, és újabb másfél órán át a tanárokkal váltott volna szót. Ez utóbbi elmaradt, mert Sorosnak sürgős telefonálnivalója akadt. Másfél órán keresztül okította, győzködte az akkor még görög miniszterelnököt. Alázatos, könyörgő hangnak, arcnak, szemnek nyoma sem volt. Erélyes, parancsoló, emelt hangú, de nem ordító ember benyomását keltette. Szerintem programot, utasítást adni egy makacs, nehéz felfogású, Zorba-táncoslábú politikusnak másként nem is lehetett volna. Valószínűleg e hosszú beszélgetés alatt dőlhetett el akkor Görögország és Papandreu további sorsa.

Ha a pénzügyi világháború szempontjából nézzük a görög drámát, akkor furcsa gyanúnk támadhat. Szükség volt egy elsőszámú ,,fejőgépre”, s erre őket találták a legalkalmasabbnak. Aki pedig régóta a pénzkartell begyében volt, az a gazdag, jól fejlődő, sokat exportáló, takarékos Németország. Elsősor-ban őket kellett megkopasztani, hogy az euróválság eszkalálódjon, az EU stabilitása csökkenjen. Németország azért is a begyükben van, mert Kína legnagyobb európai kereskedelmi partnere és szövetségese. Olaszországot rekordidő alatt rendbetették. Megszavazták a megszorító intézkedéseket, Belusconi átadta a helyét Mario Montinak. Lehet, hogy átmenetilig nyugalom lesz a pénzpiacokon, ám ki tudja, milyen további szerepet szánnak nekik a pénzkartell háborús tervei? Vagy már van új jelölt? Egy biztos: nem engedhetik, hogy Európában nyugalom, béke legyen, mert ők ezt a térséget hadszíntérnek tekintik.

Ha már szóba hoztam a Közép-európai Egyetemet, idéznék az ott tartott fontos budapesti rendezvényen elhangzottakból:

– Az eurónak továbbra is fenn kell maradnia, a közösségi valutát már nem lehet visszacsinálni – mondta Soros György. – Ha ez mégis megtörténne, az pénzügyi katasztrófához vezetne. A görög krízist korábban könnyebben lehetett volna kezelni, de az európai döntéshozók túl keveset tettek a probléma terjedésének megakadályozása érdekében, ráadásul túl későn. Most „az út végén vagyunk”, a görög adósság fenntarthatatlan.

 

Soros György úgy véli, nemcsak banki és adósságválság tapasztalható Európában, hanem politikai krízis is. Ennek olyan erős negatív dinamikája van, hogy akár szét is rombolhatja az EU-t – tudósított róla a Világgazdaság.

A rendezvény óta persze a görög válság látszólag megoldódott, s lehet, hogy éppen Soros háttérmunkálkodása eredményeként. Az európai krízis azonban nem ért véget. Mára kiderült, hogy a pénzügyi háttérhatalom ,,zseniális” ötlete, miszerint csinálunk az USA mintájára egy Európai Egyesült Államokat, több sebből is vérzik, és ellenállás-képtelen egy pénzügyi világháborúban. Már csak azért is, mert kitalálói még ebben a krízisállapotban is jól megfejik.

Mit mond földrészünkről amerikai barátunk, a bróker, hedge-fund menedzser Julius Mohácsi?

,,Megmenthető-e Európa? – vetődik fel szinte naponta. Tulajdonképpen egy kérdéssel szükséges válaszolnom. Mit értesz a megmentés szón? Azt, hogy a bajban lévő országoknak ismét (már sokadszor) sikerül-e összevakarniuk néhányszor tíz- vagy százmilliárd euró hitelt? Ez jól hangzik, de ez csupán az elodázhatatlan ideiglenes mentőövnek jó. Ahogy írtam már régebben, sajnos, nincsenek hitelképes és karizmatikus (tökös) vezetők, akik kiállnának a nép elé és egy párbeszéd keretében előadnák és elfogadtatnák az ő érdekeiket szolgáló VALÓDI megoldásokat. Jelenleg csak arra ügyelnek, hogy a Nagy Összeomlás ne az ő uralkodásuk alatt történjen meg. Toldoznak-foltoznak, de a valódi problémákat nem orvosolják.

Ha a kérdés a végleges megoldás, akkor egyértelmű a válaszom: nem lehetséges a megmentés.

A végletekig rothadt fogat lehet rejtegetni, lehet kenegetni és ecsetelni, lehet fájdalomcsillapítót szedni rá, lehet keresni a rothadást kiváltó okokat, sőt lehet fogfehérítővel csillogóvá tenni – de attól az még egy rothadó fog marad! Ez most Európa, de az USA is (mármint a pénzügyi része).”

Ide kívánkozik egy sajtóbeli anyag címe: Soros láncreakciótól tart – Széteshet az EU.

George bátyánk sok okosságot mondott Brüsszelben is: ,,A válságkezelés természete okán kezd két részre szakadni Európa. Most vannak hitelezők, és hitelfelvevők, a köztük lévő törésvonal pedig egyre élesebb. (...) Ha arra kényszerítjük őket, hogy együtt éljenek, abból nem lesz jó házasság”. Soros nem örül annak, hogy Kína is pénzt adna az átmeneti uniós válságkezelő alapba. És ennek oka van. Talán attól tart, hogy csökken a mozgástere, vagy belelátnak a kártyáiba? Mindenesetre nincs egyedül. Még Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos is aggódik, hogy Kína közvetve beleszólást kérhet az eurózóna döntéseibe.

Csak én mondom, hogy a pénzügyi világháborúban Kína békét hirdetve fegyverek helyett az USA és más földrészek meghódítása után jüannal és dollárfeleslegeivel frontot nyitott az európai hadszíntéren is. Az aggódás nem alaptalan, mert nem adakozó jólélekként adja a pénzt, hanem feltételei is vannak. Ez jogos is, hiszen nem kockáztathatja, herdálhatja el a kínai munkások és parasztok megtakarításainak milliárdjait.

Ide kívánkozik egy Bruxinfo cikk címe: Soros: Nem kéne a kínai pénz, ha az EU jól végezné a dolgát.

Nemcsak a cím érdekes, hanem a tudósítás is, amiből idéznék egy fontos részt, ami az európai közös pénz jövőjére is kitér:

Soros szerint most értelmetlen arról beszélni, hogy jó-e az euró vagy nem, és az eurózóna-tagságról szóló viták is parttalanok. Szerinte ezeket a vitákat az euró megalakítása előtt kellett volna lefolytatni. „Az euró létezik, ennek összeomlása katasztrofális következményekkel járna, és az 1930-as évek nagy gazdasági válságához hasonló folyamatok indulnának el”. Leszögezte, az euró nélkül nem fog menni a remélt kilábalás.

 

Egy, USA-hoz tartozó ország eladta magát Kínának

 

Amikor először hallottam a hírt, nem hittem a fülemnek. A csendes-óceániai amerikai protektorátus, az Észak-Mariane szigetek több alkalommal is pénzügyi segítséget kért a fölöttük gyámkodó USA-tól. Ám a Fehér Ház a füle botját sem mozdította. A szűkölködés, no meg az éhség nagy úr. A szigetcsoport kormányzója, USA általi helytartója, Baningo megelégelte. Elrepült Pekingbe és a KKP legfelső vezetőitől kért találkozót. Már az érkezése is különös volt, mert nem kísérték el a gazdasági szakértői. Ez jelzett valamit. Nyomban fogadta is a kínai főtitkár, meg a többi fontos vezető. Ekkor a

világtörténelemben szokatlan alku kezdődött. Nem a pénzről, befektetési lehetőségekről tárgyaltak, hanem a szigetcsoport mint állam eladásáról. Mint Alaszkát az USA az oroszoktól, vagy ők a Ferenc József földet annak idején az Osztrák-Magyar Monarchiától, úgy Kína magát az országot vette meg mindenestől. Hogy pontosítsuk, a mindössze 53 ezer lakósú Észak-Mariane szigetcsoport (Northern Mariane Islands) része lenne földrajzilag Guam is, de az amerikaiak ott lévő csendes-óceániai katonai óriás-támaszpontja miatt külön USA protektorátus lett. Így azt nem érinthette a kínai pénzügyi hódítás.

Az üzlet nyélbeütése után a derék szigetcsoport helytartóját feltehetően kínai kormányzónak nevezték ki, s novemberben máris oda özönlenek oda a kínai áruk, no meg a hadihajók. Nyomban elkezdtek egy Guaméhoz hasonló katonai támaszpontot építeni. A kínos csak az: ahogy II. Erzsébet a Brit Nemzetközösség, úgy Obama elnök jogilag az USA commenweltjéhez tartozó Észak-Mariane szigetcsoport államfője is. (Lett is nagy hadihajó-felvonulás, persze hadgyakorlatként kommunikálva.)

Azt, hogy a pénzügyi világhábrúban Kína milyen hatalmas részgyőzelmet aratott, igyekeztek elhallgatni. Mindössze a délebbre eső Fidzsi-szigetek elnöke nyilatkozta azt, hogy azért történt a kínai hódítás, mert Észak-Mariane két kis szigete Taivannal kokettált és ezt nem tűrhették.

Kína persze a világ más térségeiben is terjeszkedik – békésen. Fegyver helyett békét hirdetve pénzzel hódít. Európát is hadszíntérnek tekinti, ahogy az USA is. Ebben a legnagyobb és legkönnyebb most a pénzügyi rablás és a befolyás, területszerzés. Kína már itt is mindenhol ott van, nálunk is nagy tisztelettel, reménységgel és barátsággal fogadták. Hu miniszterelnök úr pedig pontosan tudhatta, hogy mi egy hadszíntér vagyunk, ahol a legnagyobb ellenfele a spekuláns pénzkartell. (Nem furcsa, hogy a milliárd lakosú India nincs a támadók között?)

 

Miért kell ,,elporolni” Magyarországot?

 

Nemcsak azért, mert szakítani próbált a neoliberális-ortodox gazdaságpolitikával, és másik utat, a függetlenség, a nemzeti érdekek előtérbe helyezését választotta. nemcsak azért, mert sérülékeny, csőbehúzott, és a spekulánsok künnyű célpontjának bizonyult. Még csak azért sem, mert megpróbált ázsiai országok, főleg Kína itteni hídfőállása lenni. Egy alternatív magazinnak, mint a Leleplező, kötelessége más igazságokat is keresnie és ismertetnie. Ilyen az az elképesztő vélemény is, amitől mi is elhatárolódunk, mert az összeesküvés-elméletek körébe tartozik, de nagyon érdekes. Főleg azért, mert egy külföldi izraelita ismerősünk vélekedik így:

,,Izraelnek szüksége van Magyarországra, hogy egy várható iráni és zsidó állambeli háború esetére az evakuáló sokezer állampolgára részére menekülő útvonalat és ideiglenes új hazát biztosíthasson. Ezért is épült annyi lakópark izraeliek befektetéseként. Ez azonban kevés. Mivel önöknél nincs olyan kormányfő, mint Észak-Mariane-i, az ország gazdaságát kell térdre kényszeríteni. A forint, a részvények és az ingatlanok árát a mélybe taposni, a lakásokat, házakat eladhatatlanná tenni. Mindezt azért, ha kitörne a háború Iránnal, s Ahmadinezsád méltó válaszlépéseket tenne, akkor a menekülő invázió mindent a lehető legolcsóbban felvásárolhasson. A kevésbé tehetősek is olcsón, a tel-avivi árak töredékéért vehessen ideiglenes új otthont.”

Nem hiszem, hogy az EU hagyná ezt – érveltem.

,,Hagyná, mert egyfelől akik a háttérben vannak, mindenhol ott vannak, másfelől érdekükben áll, hogy egy hatalmas púpot levegyünk a hátukról, s a többi 26 tagállamba ne akarjon senki se menni.”

Képtelenség, de logikus.

(…)

 

Jöttünk, láttunk, meghalt

 

Már Virág András cikkében is találkozhatnak ezzel. Hillary Clinton mondta akkor a nyilvánosság előtt, amikor Kadhafi halálhírét közölték vele. No, és jót nevetett. Az amerikaiak győzelme volt. Bár Virág cikkében is sokat olvashatnak a Kadhafi-ügyről, én is bővebben kitérek rá, mert ez megint egyfajta átverés. A világ médiájának nagy része gyilkos diktátornak állította be, legalább egy alternatív folyóirat közölje a másik igazságot.

Kadhafi olyan volt, amilyen. Lehet, hogy elkövette azokat a bûnöket, amelyeket felrőnak neki. De egy kiszemelt áldozat is. A pénzügyi világháború fontos célpontja. Az arab tavasz az csak egy játszadozás, ahhoz képest, ami Líbiával történt. Nézzünk néhány rész-letet a valódi okokból.

1. Kadhafinak és a nemzeti bankjának sok aranya volt. Ezt a Goldman Sachs amerikai óriásbanknál helyezték el, amelyik a válság alatt ,,eltapsolta”. Azt hitték, nem kéri vissza, de visszakérte. (Ezért meg kell büntetni!)

2. Egyes izraelieket felháborított, hogy a líbiai polgárok sokszorta jobban élnek, ha minden marad, akkor egy nagyon perspektivikus, dúsgazdag ország lesz. (Ez tûrhetetlen!)

3. Kadhafi nagyobbrészt saját magánvagyonából felépítette a világ nyolcadik csodáját, azt a hatalmas öntöző rendszert, föld alatti folyókkal. Ha hagyják, akkor a sivatagaiból termőföldeket varázsol és Észak-Afrika első mezőgazdasági nagyhatalma lehet. (Ne, ne!)

4. És ott az a sokféle juttatás, ami nemcsak az arab világot, de az európait is felháborítja.

 

Vadai Mihály Zsolt, aki ezt elküldte, a Velorex blogjáról vette át, noha sok infót már ő is tudtam minderről… Az elolvasása után ki-ki eldöntheti, milyen volt az élet Kadhafi diktatúrájában…

16 dolog, amit a líbiaiak nem fognak tapasztalni a „NATO demokráciában”:

1. Líbiában mindenkinek állampolgári jogon jár az ingyenes elektromos áram, vagyis senki sem fizet villanyszámlát.

2. Líbiában a bank állami tulajdonban van, és 0% kamatot számít fel a líbiai állampolgároknak adott kölcsönök után,

3. A saját otthon alapvető emberi jog Líbiában.

4. Minden újdonsült házaspár 60 ezer dínárt (kb. 50.000 USD) kap az államtól, hogy az első otthonukat megvehessék, és családot alapíthassanak.

5. Az oktatás és az egészségügyi ellátás teljesen ingyenes Líbiában. Kadhafi „rémuralma” előtt a líbiaiak 25%-a tudott írni-olvasni, ma ez az arány 83%!

6. Ha egy líbiai állampolgár gazdálkodással szeretné megkeresni a kenyerét, akkor az államtól kap földterületet, házat, gazdasági épületeket, vetőmagot illetve az induló állatállományt. Mindezt természetesen ingyen!

7. Ha egy líbiai polgár nem talál az országon belül olyan oktatási intézményt, vagy egészségügyi ellátóhelyet amire szüksége van, az állam fizeti a külföldi tanulását vagy ellátását. Ezen kívül havonta 2300 USD ellátást biztosít lakhatásra és autókölcsönzésre.

8. Ha egy líbiai autót vásárol, az állam kifizeti a vételár felét.

9. Líbiában a benzin ára 0,14 USD literenként. Ez a mai magas USD/HUF árfolyammal számolva is csak 31 Ft…

10. Líbiának nincs külső adóssága, a háború nyomán a nemzetközi bankokban befagyasztott betéteinek összege hozzávetőleg  150 milliárd USD. Szerintem sosem fogják viszontlátni…

11. Ha egy líbiai nem talál munkát a diplomája megszerzése után, az állam mindaddig fizeti neki az adott ágazatra jellemző átlagbérrel megegyező bérpótló támogatást, amíg nem talál munkát.

12. A líbiai olajexportból befolyó pénzek egy részét az állam közvetlenül a líbiai polgárok bankszámlájára utalja. Minden állampolgár részesedik tehát a nemzeti ásványkincsek értékesítéséből származó bevételekből.

13. Minden anya, aki gyermeknek ad életet, 5000 USD-nek megfelelő összeget kap.

14. Az élelmiszereket ártámogatással  lehet megvásárolni, 40 loave a kenyér, 0,15 USD vagyis kb. 34 forint. Azt sajnos nem tudtam kideríteni, hogy hány kiló 40 loave.

15. A líbiaiak 25%-a rendelkezik egyetemi diplomával.

16. Kadhafi öntözési projektjének köszönhetően a sivatagi ország gyakorlatilag egész területe ellátott ivóvízzel.

Megfeledkeztem róla, de most pótolom a mulasztásomat. Néhány sor a líbiai adórendszerről:

Líbiában minden jövedelem adóköteles. Havi 1000 LD jövedelemhatárig (ez kb 189.000 Ft) 5 azaz ÖT % az adókulcs, efölött 10%.

Mindenki fizet ezenkívül jövedelemtől függően 1-3% úgynevezett dzsihad adót, és 3,75% nyugdíjjárulékot. Ezek önmagukban is barátságosnak tűnnek, főleg ha beszámítjuk, hogy nincs villanyszámla, és évente mindenki kap állami támogatást (gondolom, ez az olajexportból származó juttatás), ami egyedülállóknak 1800 LD/év, házasoknak 2400 LD/év és még gyermekenként további 300 LD/év. Aki nem hiszi, járjon utána: 

http://www.worldwide-tax.com/libya/libya_tax_regime.asp

A bejegyzésnek ezzel még nem értünk a végére, még egy fontos dolog van, ami mindenképpen említést érdemel.

Mielőtt a NATO és az USA bombázni kezdte Líbiát és üldözni Kadhafi elnököt, az ENSZ egy díjat akart adományozni az ezredes részére az emberi jogok területén elért eredményeiért. Nem furcsa, hogy az az ember, akit az ENSZ márciusban még kitüntetéssel jutalmazna az emberi jogok területén elért eredményeiért, őszre „brutális diktátor”-rá válik?  Nem meglepő, de elképesztő!

Itt olvasható az   Egyesült Nemzetek Közgyűlésének Emberi Jogi Tanácsa közgyűlésének jelentése:

http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/16session/A-HRC-16-15.pdf

 Egy mondatot lefordítottam azoknak, akik nem kívánják elolvasni az egész jelentést:

„Több delegáció is elismeréssel vette tudomásul az ország (Líbia) elkötelezettségét az emberi jogok területén.”

És most nézzük, hogy mely országok képviselői értettek egyet Kadhafi ezredes díjazásával (szintén a fenti dokumentumból derül ki):

 

Dánia, Kína, Olaszország, Hollandia, Mauritánia, Szlovénia, Nicaragua, Oroszország, Spanyolország, Indonézia, Svédország, Norvégia, Ecuador, Magyaror-szág, Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Maldív-szigetek, Chile, Szingapúr, Németo-szág, Ausztrália, Kazahsztán, Lettország , Angola, Nigéria, Kongó, Burundi, Zambia, Ruanda, Burkina Faso, Szenegál, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Zimbabwe.

Ezen országok NATO képviselői a jelek szerint nem osztották ezt a véleményt…

 

És bizony-bizony, Magyarország képviselője is egyetértett abban, hogy Kadhafi ezredes díjat érdemel. Vajon melyik politikus „honfitársunknak” illett volna Kadhafi halálának napján szembeköpnie saját magát?

http://www.menszt.hu/a_tarsasagrol/magyar_ensz_kepviseletek_es_nemzeti_bizottsagok

 

Források:

http://nsnbc.wordpress.com/2011/11/01/un-report-offers-smoking-gun-proof-of-nato-and-us-lies-about-libya/

http://www.mathaba.net/news/?x=629174

Read more: http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/11/meghokkento-libia/#ixzz1eTgiy8Ct

 

A legyilkolt Kadhafi felesége MAGYAR!

 

Nos, e hírt felkapta a hazai média. Mi kételkedve fogadtuk és utánajártunk. Nem árt, ha valaki tisztázza, hogy ez a hölgy, ha Horvátországban nem, Magyarországon állítólagos magyar felmenői miatt biztosan megkapja a magyar állampolgárságot, és lesz végre egy dúsgazdagunk is. Nézzük előbb magát a hírt:

Farkas Zsófia 30 milliárd dollárra becsült személyes vagyonával – beleértve 20 tonna aranyat – a világ egyik leggazdagabb asszonya. Ha családja vagyonát is beszámítjuk, a kerek nagyvilág leggazdagabb emberének tekinthető, tízszer gazdagabb, mint például Románia leggazdagabb 300 embere együttvéve!

A mesés vagyon ellenére Farkas Zsófia földönfutó, élete igazi pokol. A rejtélyes magyar származású hölgy, akinek létezéséről a világ eddig nem is tudott, ugyanis Moammer el-Kadhafi meggyilkolt líbiai diktátor felesége.

Kadhafinéről a férje rendszerét elsöprő líbiai forradalom nyomán derült ki a valóság. A diktátorok elűzése után máshol is sok mítosz dőlt össze, ezt a történelem többszörösen bebizonyította. Férje 42 éves uralma idején az egyetlen hivatalos verzió szerint Safija Farkash el-Barassi Kelet-Líbia legelőkelőbb beduin törzséből származott, s ápolónőként ismerte meg valamikor a hatvanas évek vége felé autóbaleset nyomán kórházba került Moammer el-Kadhafit. A diktatúra idején nyilván senkit sem zavarhatott, hogy Szafijának soha nem került elő egyetlen arab rokona sem, „szülővárosában” még csak nem is hallottak róla. Az arab nyelvben fölöttébb idegen hangzású Farkash neve sem kelthetett feltűnést. Végül is a vezér, „Afrika királyai királyának” felesége még az arab világban szokásosnál visszavonultabban élt, 40 évig állandóan kerülte a nyilvánosságot, még a hatalom legbelsőbb köre, Kadhafi legközvetlenebb munkatársai sem ismerték.

A forradalom nyomán a külföldi sajtó elkezdett kutatni Kadhafiné múltjában. S kiderítette, hogy Farkas Zsófia néven született Hercegovina fővárosában, Mostarban, horvát anya és magyar apa gyermekeként. Nagyapja, Farkas János még a Monarchia idején került Bosznia-Hercegovinába tanfelügyelőként. Fáradhatatlanul publikált a boszniai pedagógiai folyóiratban, és ennek köszönhetően tudományos munkássága fennmaradt. A helyi lakosság előtt sem igen ismert történetnek idén januárban a tuzlai rádió horvát nyelvű adása járt utána. A szépséges Farkas Zsófia valóban ápolónőként ismerte meg Moammer el-Kadhafit, csakhogy nem Líbiában, hanem a mostari kórházban, amikor a fiatal líbiai katonatiszt az ottani katonai bázison vett részt kiképzésen. A hatvanas években ugyanis Tito Jugoszláviája az el nem kötelezett országok bajnokaként tömegesen képezte ki a harmadik világbéli országok katonatisztjeit, s fegyverezte fel hadseregüket. Kadhafi hivatalos biográfiájában is elismerte a mostari továbbképzést. (…)

 

 

A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELJE MEG 

AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN,

A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:

SZLIMÁK HAJNALKA TEL: 

+36 70 300 3054

Mail: hajnalka.szlimak@gmail.com

 

INGATLANA ENERGETIAKI TANUSÍTÁSÁT OLCSÓN BESZEREZHETI HA A KÉPRE KLIKKEL!

NÉZZEN KÖRÜL ELEKTRONIKUS 

 

KÖNYVÁRUHÁZUNKBAN! ITT..

 

 

 

 

 

 

Oldal: SOROS GYÖRGY ŐFELSÉGE LETT? - TŐKE PÉTER
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat