Vajó Sándor:  

Kiknek a kezébe kerülhetnek a gyilkos fegyverek?

 

Az elmúlt évet azzal zártuk december 9-én, hogy egy, a Perényiben dolgozó takarítónőt hallgattak meg. Idő és lapzárta tekintetében sajnos nem volt sem erre, sem pedig a tetoválással foglalkozó személyek meghallgatását felidéző írásom megírására sem mód. Ezúton igyekszem megfelelően tájékoztatni az olvasókat az elmaradt két tárgyalásról.

 

Helyreigazítás

Mielőtt a tárgyalásokkal folytatnám, kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy az előző számunkban bizonyos információt a II. rendű vádlott védő-cseréjével kapcsolatban tévesen osztottam meg olvasóimmal. A mentegetőzést elhagyom, inkább, amit és ahogy közölni kellett volna, azt írom le:

Dr. Balázsi Bence védő 2011. szeptember 22. napján kapott ügyvédi meghatalmazást Kiss István Zoltán II. rendű vádlottól. A védő-csere okait nem firtatom, hagyjuk meg a terhelt és ügyvédje számára. A szóban forgó meghatalmazás alapján a kollégája dr. Ábrahám Dániel ügyvéd jogosult volt helyette eljárni az ügyben. Az említett ügyvéd kolléga bizonyos nézeteltérésbe került a védenccel szemben, mely kapcsán kérte Kiss István Zoltán, hogy a továbbiakban csak Balázsi ügyvéd úr lássa el a védelmét, illetve ha nem ér rá, jelöljön ki erre a feladatra megfelelő személyt a helyetteseként.

Fentiekre tekintettel februártól - Balázsi Bence védő helyetteseként - várhatóan dr. Józsa Edina ügyvéd fog majd eljárni.

 

„Meglepetésekkel" is szolgált az év vége

Mint emlékezhetnek olvasóim, legutóbbi írásom végén a II. rendű vádlott kapcsán tett, feljelentésről írtam. Nézzük kicsit részletesebben az események tüzét!

Kiss István arra kérte a bíróságot, hogy az általa kézzel írott, és a bírósághoz eljuttatott feljelentését juttassák el a nyomozóhatósághoz. Persze a kérés nem merült ki ennyiben, hozzátette, hogy a hatóság indítson vizsgálatot az ügyben.

Megtudhattuk azt is, hogy a jegyzőkönyvekben több helyen is felsejlenek olyan figyelmeztetések, kioktatások, amelyek a tárgyalás hangfelvételén nem találhatóak meg. Ennek okán a másodrendű vádlott indítványozta a büntetőügyben eljáró tanács két bírója kizárását.

A vádlott hosszasan sorolta az általa hibásnak, hiányosnak vélt jegyzőkönyvi feljegyzéseket. Kiss István szerint a tanács elnöke, Miszori László nem megfelelően figyelmeztetett, oktatott ki több esetben vádlottakat és tanúkat.

A benyújtott kizárási kérelemhez csatlakozott a terhelt testvére, Kiss Árpád is (a testvéri hűség hozta magával), majd csatlakozott a III. rendű vádlott, Pető Zsolt, mintha annyira szükség lenne rá, merthogy ketten nem elégségesek... Kis idő elteltével a tanács, hivatásos bírói azt mondták: nem érzik magukat elfogultnak, és nem járulnak hozzá a kizárásukhoz. Kiss Árpád a testvére által közokirat-hamisítás tárgyában tett beadványhoz is csatlakozott.

Az elnök, mint azt illik is, a II. rendű vádlott részére elmondta, hogy - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a jegyzőkönyvbe nem mindig szó szerint kerülnek be a vádlottak, illetve tanúk által elmondottak, a hangfelvétel pedig egyfajta technikai segítségül szolgál a jegyzőkönyv készítőjének. Miszori László a feljelentés kapcsán röviden annyit mondott: azt „ilyen formában nem" továbbítja.

Ilyen esetben teret kell adni az ügyész véleményének is. Ő mint jogszakértő a következő megállapításokat tette: Az ügyész szerint nem állnak fenn a kizárási okok, az ügyvédek nem nyilatkoztak az ügyben, hárman azért, mert - mint mondták - helyettesítést látnak el, egy pedig azért, mert nem hallgatta meg a felvételeket. A bíró erre felvetette: a hangfelvétel meghallgatása nélkül is lehetne nyilatkozni az ügyben, hiszen jelen voltak a tárgyalásokon, emlékezhetnének, hogy megfelelően történtek-e a figyelmeztetések, kioktatások.

 

Újra Tatárszentgyörgy

Február elején beletekintettem a tárgyalás további menetébe, egészen március végéig. Ekkor láttam, a tettek elkövetése okán, majd minden helyszínről, vagy azokkal kapcsolatos bizonyítási eljárással foglalkozó tárgyalások következnek, és a hozzájuk kapcsolódó tanúk meghallgatása is.

Mint emlékszünk, a támadásban szereplő házat éjfél múltával gyújtották fel, és a menekülőket (27 éves apa, és két gyermeke), lövésekkel kényszerítették helyben maradásra. A vádirat szerint a Molotov-koktélos Pető, a célba lövő pedig Kiss István volt. A férfi és ötéves fia meghalt, hatéves lánya súlyosan megsérült. Mindeközben Kiss Árpád a ház közelében, a fák takarásában fegyverrel a kezében biztosította társai menekülő útvonalát.

A csoportvezető, majd két munkatársa került sorra. Az akkori vezető, Kocsis István következőket mondta: „Az eset február 23-án történt, egy tűzesetről kaptak bejelentést, valamint, hogy ennek kapcsán meghalt két ember, s csak a gyermek halála miatti együttérzésből ment a helyszínre".

Megérkezésekor tájékoztatták, hogy a két halott füstmérgezésben hunyt el, ami a tévé felrobbanásából, illetve a mennyezet leszakadásából bekövetkezett sérülések okán következhetett be. A tűzvizsgáló szándéka alátámasztásaként az elektromos tüzet jelölte meg mint a tűz keletkezésének okát. Idegenkezűségre utaló nyom, vagy nyomok nem merültek fel.

 

A gyilkosság fel sem merült...

Számomra és gondolom, az olvasók számára is szokatlannak tűnt (a tények ismeretében): miután a halottakat megtalálták, feltérképezték az események körülményeit, mégsem sikerült megállapítani, hogy nem tűz, hanem lövések végeztek az áldozatokkal. Tehát füstmérgezés szóba se jöhetett.

A leszakadt gerendákból kiálló szögek pedig már csak azért sem okozhatták a sérüléseket, mert ha egy gerendából kiálló szög okoz sérülést, olyaténképpen, hogy ráesik a sértettre, akkor a gerendának ütési nyomokat kell hagyni maga után. Ilyet viszont egyik áldozaton sem fedeztek fel a vizsgálatok alkalmával.

Erre egészen másnap reggelig nem gondolt senki. Ahogy megtalálták a söréthüvelyeket, és értesítették a rendőrséget, akik ismételten kiszálltak, akkor sejlett fel sokukban, hogy mi is okozta a halált.

Nagyon fontos szerintem, hogy amikor a halott gyereken a mentős repeszdarabok okozta sérülést vélt felfedezni, majd egy koponyasérülést, robbantásra gyanakodott. Kis idő elteltével, ami robbanhatott volna, a palackot ők hozták ki sértetlenül az égő házból. Mindenesetre nem sikerült megállapítani azt sem, hogy fegyverről, vagy más valamitől származnak a sérülések. A szemtanúk többen is robbanásról számoltak be, a sebekből ítélve benne az is felmerült, hogy felrobbant tűzijátékról van szó.

Megtudtuk, hogy a férfi esetében a halottszemlét elemlámpa mellett, egy világítás nélküli szobában végezték. Szabó László, az akkori alosztály vezetője elmondta: Csorba Csaba, a 27 éves áldozat édesapja reggel hozta tudomására, hogy a kislány ruhájában sörétet találtak. Csorba Csaba közlésére úgy emlékezett: jelezte a helyszínen tartózkodó Kocsis Istvánnak, hogy szerinte lőtt sebek vannak a fián, aztán néhány kérdés után kiderült, hogy erről éjszaka nem beszélt.

 

Testfestők és ismerősök

Eljött a nap, amikor a tetoválások ismerőit hívták beszélgetésre. A pulpitus előtt két szakavatott egyén beszélt arról, kinek és mit készítettek, festettek a testére a terheltek közül. No, persze az sem maradt ki az érdeklődésből, mennyibe került a mintát készíttetőknek e procedúra.

Mint kiderült, a két, tetoválással foglalkozó személy csak Kiss István II. rendű és Pető Zsolt III. rendű vádlottnak készíttetett díszeket testükre, azokat is 2001 és 2005 közötti időszakban. Fizetni részletekben (amennyi kész volt, annak megfelelően) alkudtak meg.

A testeken található mintákról, figurákról, jelentésükről, illetve az árukról, a következőket tudhattuk meg: Kiss István testén többek között Rudolf Hess képmása, valamint egy horogkereszt található. ezen kívül egy birodalmi sas, és egy koponya is fellelhető. Aztán szóba került Pető Zsolt, akinek testét a „88"-as szám díszíti. Az említett szám a „Heil Hitler" köszönést jelképezi, minthogy a H az ábécében a 8. helyen áll.

Mint az egyik tanú megjegyezte: az öltözékük és a tetoválások alapján szkinhednek (bőrfejűnek) gondolta a két férfit. Ugyanakkor hozzátette: ennek ellenére nem érezte, hogy a vádlottak kirekesztőek lennének, negatívan viszonyulnának kisebbségekhez.

A két tanú meghallgatása után Kiss István észrevételként azt mondta: véleménye szerint a tetoválásoknak nincs semmi közük ahhoz, amivel megvádolták őket.

 

Nem mindennapi telefonhívások

Az „ember-vadászok" főnöke, Kiss Árpád elsőrendű vádlott a büntetőügy koronatanújának számító Fehérné, Nyalka Évával a büntetőeljárás során - derült ki a tárgyaláson. Minder-re úgy derült fény, hogy BV Intézettől kapott értesítést a bíróság.

Kiss Árpád volt barátnőjét a terhelt-társak arról kérdezték, tartott-e kapcsolatot a fent nevezett személlyel, az elfogását követően, vagy a vádlott érdekeltségi köréből valakivel, valamint juttatott-e neki anyagi támogatást.

Éva elsőször tagadta a tiltott kapcsolat fenntartását, és csak a vádlott édesanyjával történt beszélgetésekről beszélt. Erre is csak a terheltet segítő anyagi dolgokról folyt a szó köztük. (Ez önmagában megint érdekes. Miért nem a feleséggel beszélt a terhelt, a szükség okán. Miért a volt barátnőt kellett fejni, mint egy kecskét. Még akkor sem érthető, ha a koronatanú nem hisz a bűnösségben, és még mindig szereti őt. A tanú ugyanakkor közölte azt is, hogy korábban valakitől érkezett a telefonjára egy üzenet, amelyben aláírásként Kiss Árpád neve szerepelt. Ebben az állt - mint elmondta -, hogy a vádlottnak sikerült telefont szerezni, és majd keresni fogja. Fehérné Nyalka Éva később már elmondta, hogy Kiss Árpád hetente többször is hívta korábban, szombatonként vagy vasárnaponként. „Vallomásomban konkrétan nem befolyásolt, csak az érzelmeimben" - fogalmazott. A beszélgetés okaként megjelölte, hogy szeretné, ha kiderülne Kiss Árpádról, nem ölt embert. (Szerény véleményem a következő: ahogy jelenleg a széna-szalma áll, kizárt dolognak tartom, hogy nem a terheltek a bűnösök elkövetés szintjén. Bár vannak még csodák, igaz ugyan, hogy csak három napig tartanak, és ez már régen lejárt.

Mint a tárgyaláson elhangzott, a nyomozóhatósági jelentés szerint az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Árpád nem megengedett módon és személlyel tart fenn kapcsolatot. Kiss Árpád azt mondta: sem ő, sem az édesanyja, sem az ügyvédje nem kísérelte meg befolyásolni a tanút. A vádlott úgy fogalmazott: „az emberi kapcsolatot nem vághatja szét ez az eljárás". Kiss Árpád és Fehérné Nyalka Éva egybehangzóan azt állították, hogy a telefonbeszélgetések alkalmával az ügyről nem beszéltek, személyes élményeiket osztották meg egymással. A tanú azt mondta, nem befolyásolták.

Az elsőrendű vádlott védője közölte a bírósággal, hogy szokott beszélni Fehérné Nyalka Évával, de őt semmilyen módon nem befolyásolta, hogy milyen vallomást tegyen, érdemi információt nem szolgáltatott neki. erre csak azt tudom mondani, hogy amennyiben lehallgatás nem történt, akkor azt mondanak, amit akarnak, bizonyítani senki nem tudja. A hatályos büntetőjog szerint, ezek okán (telefonhívások) megfelelő büntetésre számíthatna a terhelt, és ügyvédje egyaránt.

A bíróság tanúként hallgatta meg a debreceni Perényi 1 néven működő szórakozóhely egyik pultosát, akit főként a szórakozóhely működéséről kérdezték. A vádlottak ezen a szórakozóhelyen dolgoztak, s a négy férfi 2009. augusztus 21-i elfogásakor a szórakozóhelyen, a fal mögé rejtve találták meg egy besenyszögi vadásztól 2008 márciusában elrabolt, a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozatnál használt vadászfegyverek egy részét. A tárgyaláson meghallgattak egy szerb férfit a debreceni menekülttábor egyik épületére 2008. június elején leadott lövések ügyében. A férfi annyit tudott elmondani, hogy éjfél után tíz perccel hallották a lövéseket, a lövedékek az ablakban és az ajtóban is sérülést okoztak.

A vádirat szerint Kiss Árpád 2008. június 2-ára virradóra 260 méter távolságról kétszer rálőtt a debreceni menekülttábor második emeleti szobájának egyik, világos ablakára. A helyiségben egy szerb-montenegrói állampolgárságú, menekültként Magyarországon tartózkodó roma házaspár lakott, de nem sérültek meg. A per pénteken folytatódik.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

 

Tűzszerészek emlékeztek

Kiss István másodrendű vádlott a tanúmeghallgatás során észrevételként azt mondta, hogy szerinte „megrendezett" volt a fegyverek megtalálása. Szerinte meg kellene állapítani azt, hogy „jogszerű" volt-e egyáltalán a fegyverek megtalálásakor végzett eljárás, és utána kellene csak folytatni a bizonyítási eljárás e részét.

A bíróság azt a két rendőrségi tűzszerészt hallgatta meg, aki 2009. augusztus 21-én részt vett a debreceni Perényi 1 néven működő szórakozóhely átvizsgálásában. Mint elmondták, azt a feladatot kapták, hogy fegyvereket keressenek. Az átvizsgálás során egyikőjük találta meg az elrejtett fegyvereket.

A vádlottak az említett szórakozóhelyen dolgoztak, augusztus 21-i elfogásukkor a szórakozóhelyen, a fal mögé rejtve találták meg egy besenyszögi vadásztól 2008 márciusában elrabolt, és a támadássorozatnál használt fegyverek egy részét.

Kiss István másodrendű vádlott a tanúmeghallgatás során észrevételként azt mondta, hogy szerinte „megrendezett" volt a fegyverek megtalálása. Szerinte meg kellene állapítani azt, hogy „jogszerű" volt-e egyáltalán a fegyverek megtalálásakor végzett eljárás, és utána kellene csak folytatni a bizonyítási eljárás e részét.

Ráadásul a tűz-szakik olyan elánnal beszéltek a helyszínelésről és annak körülményeiről, hogy teljeséggel kimaradt a hátsó kijárat, és környékének megemlítésére. Gondolkozzunk kicsit: miért is fordulhatott elő? Több verzió is felmerülhet. Az első, az hogy már parancsba kapták, mit és hol kell nézni, keresni, és mit kell kihagyni. Lehet, hogy tutira tudták, hol vannak a fegyverek... Ez utóbbi arra enged következtetni, mi van, ha nem is a terheltek vitték a feltalálási helyre a fegyvereket, hanem esetleg HIVATALOS-ék? Soha nem lehet tudni, mi és hogyan történhetett. Mindenesetre ha nem a terheltek dugták el a fegyvereket, akkor is az ő DNS-üket találták meg rajtuk.

Két tűzszerészt hallgatott meg a bíróság, akik tanúként szerepeltek 2009. augusztus 21-én a Perényi 1 átvizsgálásakor. A terheltek itt dolgoztak, ahol Nyafogó Éva főnökként volt (szerető) jelen. Isten felvitte a dolgát, ma már nem szerető, (nem is szerethető ugyan), de koronatanú lett.

Tűzszerészeink feladata volt: fegyvereket keressenek. Igaz, az első csapat kábítószer-keresésről számolt be a kollégáknak, de ebben az ügyben már semmi nem meglepő számomra. Keres-gélés közben egyikük, miután bevilágított az egyik, falra szerelt rács mögé, különös csomagokra lett figyelmes. Kivették a helyről az egyiket, és miután a cipzárt elhúzták, meglepődött: sörétes fegyver lapult a tartóban. Miután figyelmeztetést (hatósági embereket) követően jobban szemügyre vettek mindent ott lévő csomagot, nem kis meglepetésre a besenyszögi vadásztól eltulajdonított fegyverek egy része került elő. Az említett fegyvereket 2008 márciusában tulajdonították el máig „ismeretlen" személyek.

Mint azt általában már kezdjük megszokni, most is észrevételekre került sor. A másodrendű véleménye szerint a fegyverek megtalálása „megrendezett" jelenet volt, s először azt kellene megállapítani, jogszerű volt-e egyáltalán a kutatási eljárás, és csak utána kellene folytatni a bizonyítási eljárás e részét. Elmondásából az derült ki, hogy szerinte a nyomozók vitték oda a fegyvereket, majd úgy próbálták és próbálják ma is beállítani, hogy a terheltek dugták a megtalálási helyre.

Tulajdonképpen még ha igaza is van vagy lenne Kiss Istvánnak, azt a tényt miszerint a DNS-minták a tárgyaláson szereplő terheltekhez köthető, tagadni felesleges. Tehát „mindegy", miként kerültek a helyszínre a fegyverek, jelenleg biztos, hogy az ügyben szereplő három terhelt használta azokat.

 

Vagyonvédelem telepítése

A tárgyalás nem kis meglepetést hozott számomra. Tanúként hallgatták meg Barabás Zoltánt, aki a Perényi 1 bérlője és üzemeltetője volt, amikor a terheltek bevégezték a sorozat elkövetését. Megtudtuk, semmi agresszív, illetve származás ellenes viselkedést nem tapasztalt a fiúk részéről az ott töltött ideig, elfogásukig. Ezenfelül barátságos, jóindulatú és készséges embereknek ismerte őket.

Tájékoztatása szerint munkatársai végig a helyszínen voltak a péntek (augusztus 20-21-ére virradó) délután befejezett helyszíni szemle idején. Ezt követően takarítottak, és este 6-7 óra között nyitották meg ismét a Perényi 1 sörözőt, és a fölötte lévő karaoke bárt. Igazolta azt a tényt is, miszerint a biztonsági őrök alkalmi munkavállalói könyvvel, hétvégéken dolgoztak a vendéglátóhelyeken, amikor azok hajnalig voltak nyitva. Barabás Zoltán szerint mindkét egység „nyugodt helynek" számít, soha semmilyen rendbontás nem volt náluk, ez egyfajta biztonságot is adhatott az ott dolgozóknak. Főként miután Nyalka Éva odavitte a srácokat dolgozni. Előtte még néha-néha akadt rendbontás a vendégek részéről. Elsősorban ezért is kellett időnként festeni, karbantartani a helyiségeket, és a hozzájuk tartozó épületrészeket.

2009. augusztus 21-én, a razzia reggelén Debrecen polgármestere (Kósa Lajos) hívta telefonon Barabás Zoltánt: „Mi történt a Perényiben?". „Fogal-mam sincs róla, az alkalmazottak nincsenek benne" - válaszolta.

Egy „parancsnokfélétől" megtudta, hogy az üzletében talán kábítószert, talán fegyvert keres a rendőrségi alakulat. A tájékozódás után megkérdezte:

• Programom van, elmehetek?

• Baráti társasággal ugyanis éppen Villánykövesdre készült, a hosszú hétvégére.

• Érezze jól magát Villány-kövesden! - hagyta rá a tiszt.

A lezser távozást a tárgyaláson azzal magyarázta, hogy „túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam" a rendőrségi akciónak, és még hozzáfűzte az F.-né Nyalka Évától is többször hallott mentegetőzésfélét: „Nem tudtam kellően kezelni a helyzetet"...

Barabás Zoltán ismert vendéglátó-ipari szakember Debre-cenben: „Szakmai arcpoétikám (sic!): a vendéglátást csak az művelje, aki nem csak a pénzt szereti a szakmában, hanem a vendéget és a munkáját is" - olvasható önéletrajzában.

Vendéglátási „vertikumot" működtet, a közétkeztetéstől a zenés szórakoztatóhelyig terjed érdekeltségi köre. A szórakozóhely vezetését 2008-ban bízta F.-né Nyalka Évára, aki „ismert személy Debrecenben, és megszállott zenerajongó". „Csinálhatja saját szakállára" - egyezett bele, bár ő maga nem szereti, és nem is tartja kifizetődőnek ezt a szórakoztatást.

Kezdetben H. Attila irányította a Perényit, de hamarosan átvette tőle a kezdeményezést F.-né. Nyalka Éva. Ő vette föl az alkalmazottakat, rá bízták a nyitva tartást, ő számolt el a bevétellel a Vár utcai központban, ő vette föl a Kiss testvéreket, s biztonsági embernek P. Zsoltot, akiket a tulajdonos csak látásból ismert. Barabás „maximálisan" elégedett volt vele, bár a bevétel „nem úgy alakult, ahogy elvárta volna". Rend-bontásról, botrányokról, rasszista megnyilvánulásokról nem hallott a vállalkozó, tudomása szerint zártkörű rendezvényeket nem tartottak a klubban.

 

A Véres Kard és tagjai

Komáromi Gábor december elején megszakadt vallomását folytatta a bíróság, Petrovszki Attilával szembesítve sem sikerült kideríteni, mikor és miért távolodott el Kiss István a Véres Kardtól. Petrovszkiról tudni kell, ő alapította a Véres kardot.

A Véres Kard nevű szervezetet baráti társaságként határozta meg Komáromi Gábor tanú, Loki klubszervező (akinek az elmúlt 10 évben meghatározó szerepe volt a szurkolói táboron belül az ultrák hangjának megerősödésében és jobbratolódásában, illetve radikalizálódásában). Szerinte a tagokat a közös történelmi érdeklődés, a magyar nemzeti hagyományok tisztelete, a közös gondolkodásmód tartja össze. Igaz, a „nemzeti szövetség" gondolatvilága a nemzetiszocializmus bizonyos elemeit is tartalmazza, de meghatározója a magyar öntudat - állította Komáromi. Tagjai a Loki klubban, a Monti ezredesben, a Perényiben jártak össze szórakozni a többi nemzeti radikálissal. Azt, hogy K. István pontosan mikor és miért távolodott el a csapattól, a másik tanú, a nyakszirtjén fültől fülig fél körívben, „Becsületem a hűség" szövegű tetoválást viselő Petrovszki Attila segítségével sem sikerült pontosan tisztázni a tárgyaláson. (A Békés megyei Békésen állomásozó Petrovszki Attila ismert K1-es bokszoló - lásd: fotónkat) Bizonytalanul válaszoltak arra is, hogy vajon a négy vádlott milyen szoros kapcsolatban állt egymással. Mindketten figyelték a roma gyilkosságsorozat eseményeit, de egyikükben sem merült föl, hogy a vádlottaknak köze lehet hozzá. „Átlagember ilyet nem képes elkövetni" - vélte Komáromi.

Délután egy háromfős karbantartó brigád tagjait hallgatta meg a bíróság. 2009-ben bekamerázták a debreceni cégbíróság épületét. A huzalozást végző brigád augusztus végén, a letartóztatás előtti napokban a Perényi 1 termein keresztül húzta ki a kábeleket. A többi vallomással egybevetve lehet nagy jelentősége, hogy bejuthatott-e valaki észrevétlenül a lezárt raktárrészbe, ahol az alultöltős sörétes vadászpuskát találták a tűzszerészek

 

A motor volt a minden

Ezen a tárgyaláson azok a fiatal srácok mondták el történeteiket, akiket a motor hozott össze Csontos Istvánnal, és arról kellett minden mellett beszélniük, szerintük mennyire volt a terhelt iszákos, illetve rasszista. Hogyan és miként ütközött ki rajta, ha volt ugyan ilyen vele kapcsolatban.

A három meghallgatott, László, Norbert és Mihály elmondásából kiderült: néha egy-egy viselkedés-formájából a barátok is leszűrtek némi rasszista megnyilvánulást. Tudták, hisz elmondta István, nem teljesen, jobban mondva a romák egy bizonyos részét (bűnözőket) nem tudja szeretni és elfogadni. Emellett idetartoztak a segélyből élők, és akik nem dolgoznak. László gyermekkori, és katonatárs volt. Norbi a motorvásárlásnál segített. Ugyanezt tette Csontos is a másik katonatársával, akivel Koszovóban forrtak össze.

Laci 2003-ban került a misszióba, amit azért vállalt, hogy álommotort vehessen magának. A szolgálat 2009-ig tartott. István volt a kulcs a többiekhez, ismertsége nélkül a másik két srácot sem ismerné. Találkozásaik vagy a Loki sörözőben, vagy a Perényiben zajlott. Itt ismerték meg közelebbről a kopaszokat, annak is a vezéregyéniségét, Smilnyákot és Komáromit.

Megtudhattuk, hogy leszerelés után sem lazult a kapcsolat Csontossal, ennek ellenére bensőséges, bizalmas dolgokról nem beszéltek egymással, nem osztottak meg ilyesmit a másikkal. Szóba került István blog-bejegyzése is, de sajnálatos módon pontosan nem sikerült emlékezni ezekre a bejegyzésekre. Konkrétan nem ugrott be, hogy a legdurvább bejegyzés az Olaszliszkán vagy a Cosma okán történtekkel kapcsolatban született.

Ez annál is egyszerűbb lett volna, mivel mind hárman ugyanazon a motoros fórumon beszélgettek egymással és másokkal is. Norbi elmondta: azért írogatott Csonti ilyesmit, mert besörözött, és amúgy a Forumon, józan pillanatában elnézést kért mindenkitől a bejegyzés okán.

 

Bejegyzések, amelyeket a nyomozók találtak

2009-es bejegyzés: „Mivel négy napja és 19 óra 56 perce civil vagyok, így kimondhatom: azt mondom, öljük meg mi, magyarok a cigányokat, asszonyt, gyereket, öreget és mindenkit, aki a cigányt védi!" Ekkortájt, 2009. január 24-én kérdezi ugyanezen a portálon „fiveurban" néven egy kommentező: „Csontrabló! Iszol te eleget?" A vonatkozó eredeti bejegyzést azonban törölték.

2008 júniusában a „Középko-ri állapotok Hajdúhadházon" című cikkhez fűzött kommentet, amelyet a négy vádlott letartóztatása után a Népszabadság is idézett: „Mielőtt írnék valamit, szeretném leszögezni, hogy nem, vagyok sem NÁCI, sem RASSZISTA, sem FAJGYŰLÖLŐ! Szóval nem is tudom, miért foglalkozik a kedves olvasó azokkal a cigányokkal, akik nap, mint nap az utcákat járják, és vasat meg egyéb szarokat szednek, éjszaka meg mennek lopni, meg másokat megfélemlíteni...! (...) Személyesen ismerek olyan embert, akinek azt mondta a tetves, élősködő, parazita, füstszagú selejt: „testvérem, csak a falat hagyd meg! Nyílászárókat, parkettát, cserepet mindent vihetsz!" Most meg megint az én adómból akarják felépíteni nekik? Dögöljön meg mind!"

Kiss István, mint az várható is volt, a nyomozati anyagból előre összeírta a Csontos féle bejegyzésekhez tartozó tartalmakat, és ezeket kívánta idézni. Elnökünk nem engedte, mivel még ezek a ténynek nem hangzottak el. Ebben voltak zsidó, cigány pap, és sok más kifejezés.

A már említett hivatásos katona (Koszovóban voltak együtt) a következőket mondta: szerinte egykori katonatársa „odakint nem volt sofőr, csak Magyarországon". A titoktartási kötelmek okán, nem tudhattuk meg, mi volt a konkrét feladata csontosnak a misszióban. Arra a kérdésre, mennyire szerette a fegyvereket a IV. rendű, nem emlékszik rá, tehát nem rajongott értük. A fegyver munkaeszközként szolgált, nap mint nap vele és mellette kellett, hogy legyen. Stephán Balázs tollából).

 

Érdekes képek és „bizonyítás"

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott a közlést követően az elnökre nézett és kérte, mutassanak meg a tanúnak bizonyos képeket. Kérdésre, honnan vannak, válaszként, a nyomozati anyagot jelölte meg. A képekből én is megszereztem párat, így bemutatom olvasóimnak, számolva azzal a ténnyel, számon kérik rajtam. A jog betűi szerint semmilyen szabálytalanságot nem követek el azzal, hogy bemutatom ezeket, pusztán a félreértések elkerülése okán nézzék meg, miből kívánt Kiss Árpád védője terheltebbet csinálni Csontosból - igaz, sikertelenül. A művelet egyfajta probléma- és felelősséghárításként marad meg bennem.

A volt bajtárs erre úgy reagált: „Ezek a képek nem rajongásról szólnak, minden katonáról készülnek ilyenek".

Bárdi ügyvéd megemlítette azt is, hogy Csontos korábbam úgy reagált, nem ismeri a fegyvereket. Ez a tényfelvetés nem ütőképes, mert egy hivatásos katonának muszáj ismerni a fegyvereket, még akkor is, ha nem is minden percben használja őket, ezek a munkaeszközei.

Várható volt, hogy Kiss Árpád is szót kér, és kapott persze. Jelezte a bírónak, hogy a hivatásos katona volt, akitől csontos lőszereket vásárolta.

Bérdi Doktor azt szerette volna bizonyítani a képekkel, mennyire megszállott és fegyverimádó volt a IV. rendű vádlott. A megszólaltatott tanúk ennek a ténynek nem hasaltak le. A bizonyítás nem állt meg a lábán, sőt a gyanú is elszállt.

 

És még nincs vége...

Ismét az augusztus 20-21-ei napokkal foglalkozott a bíróság. Szeretett volna mind tisztábban látni az elfogás, és az azt követően (a helyszínen) történtekkel. A raszta hajú tanú megemlítette, hogy az egyik tűzszerész „na, ki a király?" hangos megjegyzéssel tudatta a társaival, hogy rábukkant arra a fegyvertáskára (akkor még nem tudtak a tartalmáról), hogy az van benne. Ezt követően kiküldték a fegyvertáska rejtekhelyéül szolgáló „lomtárból". Érdekes volt számára a szituáció, mindennap pakoltak ott, és még fel sem tűnt számára semmi. Az említett táskát annak megtalálásáig nem látta.

Megtudtuk tőle, hogy érthetetlen volt számára Csontos távozása, mert vissza sem nézett közben, úgy hagyta el a helyiséget, majd nem ült fel a motorjára, hanem tolta egy darabon, egy mellékutca irányába.

(Csontost miután telefonon visszahívták, akkor ejtették foglyul.) Elmondta azt is, hogy miután a fegyvert megtalálták, neki is megfordult a fejében, hogy esetleg ők voltak az addig csak híradásokból ismert romagyilkosságok elkövetői. Bírói kérdésre - Miből gondolta ezt? - válasza magyarázatként szolgált: tudta, hogy Pető és Kiss István szkinhed, és tisztában volt vele, hogy akik ebbe a körbe tartoznak, egyenesen utálattal vannak a romák iránt, szinte gyűlöletet táplálnak velük kapcsolatban.

A tűzszerészek már egy korábbi tárgyaláson elmondták: azt a feladatot kapták, hogy fegyvereket keressenek. Egyikük találta meg az átvizsgálásnál az elrejtett fegyvereket.

A tanúként meghallgatott pultos egyebek mellett elmondta: őt kérték meg, hogy nyissa ki a bezárt helyiségeket, valamint a tűzszerészeket kellett „kísérgetnie tanúként".

Miszori László, az ügyben eljáró bírói tanács elnöke a tárgyalás végén kihirdette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Kiss Árpád és Kiss István - elfogultság miatt benyújtott - „kizárási kérelmét elutasítja, a Budapest Környéki Törvényszék kizárását megtagadja".

(folytatjuk)

  _________________________________________________________

A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:


TEL: +36 20 221 95 77

Mail: hajnalka.szlimak@gmail.com

Ára: 1490 Ft + POSTAKÖLTSÉG

2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON,

1050 Ft-ért + POSTAKÖLTSÉG!!!

 

Oldal: KIKNEK A KEZÉBE KERÜLHETNEK A GYILKOS FEGYVEREK? - Vajó Sándor
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat