LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT

Mándoki Andor: Elcsalt magyar gazdaság

Pénzpiac a globalizáció csatatere

 A lakosság eladósítása is sikerrel járt. A lakásvagyont már korábban az ingatlanadóval akarták ellopni, nem sikerült. Ezért találták ki a devizahitelt...   

 Az írás célja felhívni a figyelmet arra, hogy az új gazdaság egy csalárd tákolmány és a magyar társadalom számára alkalmatlan.

A létesített gazdasági rendnek semmi köze a demokráciát éltető piacgazdasághoz, mert egy pénzügyi terror szerveződés.

A régi kommunista nettó keresetek fenntartása és a kizsákmányoló uniós árak működtetése a XIX. századi vadkapitalizmust hozta vissza és alapvető emberi jogokat sértő uzsorás bűntény.

A gazdaság eredménye eltűnik, a profit elkerüli a dolgozókat és az Adóhivatalt.

Az adórendszer a társadalom többségének arcátlan kijátszása, mert a lakosság keresete hordozza az adóterhek zömét a vállalkozások eredménye helyett.

Ezért újabb gazdasági rendre van szükség. A gazdaság eredményén a tudást hordozó munkának és a tőkének méltányosan kell osztozkodnia. Az adóterhek többségét pedig a lakosság helyett a vállalkozások, a gazdaság viselje ahol az eredmény születik, ami elosztható.

A gazdasági rendváltás hazánkban a szociális piacgazdaság és a globalizáló gazdaságpolitika látványos háborújával zajlik az utóbbi diadalát eredményezve. Az egyik a közjót, a másik az egyén gazdagodási tébolyát szolgálja. Az utóbbi is lehetne a közjó hasznára, de nem az. Sokkal inkább az újkori gyarmatosítás, aminek technikája, módszerei, praktikái, trükkjei ütköznek a zsidó-keresztény tízparancsolat követeléseivel. A keresztények számára a vadkapitalizmus elfogadhatatlan. Amit készséggel elfogadnak kapitalizmusként az a szociális piacgazdaság. Ebbe a tisztes gazdagodási gerjedelem is belefér, a kizsákmányolás, a szegénység, a nyomor az elvetett. A rendszerváltók létesítette magántulajdonú piacgazdaság a társadalom magyar többsége számára kevesebbet ér, mint a kommunisták korábbi köztulajdonú tervgazdasága. Erről szól az írás!

A régi gazdaság lerombolása

Értelmes, becsületes szakemberek működő gazdaságot nem rombolnak le, csak átalakítják. A kommunisták gazdasága nem volt válságban. (Kornai János: Indulatos röpirat a magyar gazdasági átmenet ügyében. HVG Rt. Budapest, 1989 és Nagy Pongrác: Készül a magyar gazdasági csoda? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1991) Mégis lerombolták a rendszerváltók. Erről írja Berend T. Iván kommunista gondolkodó, hogy hazánk is látványos gyorsasággal bontotta le a szocializmus lerakott alapjait „és tért vissza a XIX. századi, és a XX. században már soha nem alkalmazott, sőt mindvégig megtagadott önszabályozó piaci modellhez”. (MTA, Tudósok a modernizációról. Budapest 1995).

A mérnökök a kommunistáknak korszerű termelői vagyont, ipari és mezőgazdasági üzemeket építettek fel. A hatékonyság főleg azért volt rossz, mert kétszer, háromszor több embernek kellett keresetet adni, mint amennyi dolgozott. A hatalom a munkanélkülieket szívesebben látta az üzemekben, mint az utcán lődörögve, a kocsmákban, a börtönökben.

A mérnökökkel felépíttetett termelői vagyon közel felét aztán rendszerváltás ürügyén a globalizáló szakértők, reformerek felszámolták, lerombolták. Ez lett az egyik alapozó művelete az új gazdaság építésének. A gazdaság lerombolása számos támadás sikerre vitelével járt. Ezek közül csak néhány kerüljön említésre.

Eladósításunk már a hetvenes években vette kezdetét. 1989-ben a kétes 21 milliárd dollár értékű örökölt adósság vállalását a közgazdászok hada szorgalmazta. (Nagy Pongrác: Magyarország külső adósságproblémája, Gazdaság és Társadalom 1999 1-2. szám). Vészesen 143 milliárd dollárra csak 2002 után adósítottak el a pénzvilág ügynökei. Az államot, az önkormányzatokat, még a lakosságot is becsalták az adósságcsapdába. 2009-ben 5400 milliárd forintot fizettünk törlesztésre, kamatra. A termelői vagyonunk privatizálása hírhedt eseménnyé vált. Két millió munkahelyet tett tönkre. Becsült értékének negyedéért folyt csak be a pénz. Vesztesége 30 ezer milliárd forint. Az egyik olasz napilap tudósításában a század nagy rablásának értékelte az akciót. Külföldiek és a kommunista, liberális klientúra zsákmánya lett a korábban megkoplalt termelői vagyonunk. Oroszországot kivéve sehol sem pusztított el annyi értéket, mint nálunk a liberálisok téveszméje. (Magyar Nemzetstratégia 2008. Magyar Konzervatív Alapítvány, Püski Kiadó 295-320 oldal)

Külkereskedelmünket is tönkreteszik. Milyen különös, nem akad egy közgazdász sem, aki figyelmeztetné a KGST felszámolását javasló miniszterelnököt, hogy a szegény szocialista országok számára létszükséglet lenne a jól működő cserekereskedelem, mert dolláruk csak hitelből lesz. Kül- és belpiacainkat is a magánosítással adják külföldieknek a hamis globalizálóink. A bankok szétverésére is sor került. A pénzt kiosztották a jó elvtársaknak, ellopták és csődbe vitték a bankokat. Adófizetett pénzünkből 300 milliárd forinttal feltőkésítették és rögvest külföldiek kezére játszották a bankjainkat. Az „állam rossz gazda” és a „bárki lehet vállalkozó” hazug liberális vásári kikiáltó reklámszöveggel egy szocializmusból érkező társadalomban 1,7 millió regisztrált vállalkozást hoznak létre, amihez sem a tudás, sem a tőke, de még szorgalom, tehetség és tisztesség sem akad együtt ilyen sok. Mára 689 ezerre apadt le a működő vállalkozások száma, amiben csak 870 a 250 főnél többet foglalkoztatottak száma. (KSH 2010) A többi erőtlen, közepes, kicsi, törpe, egyéni vállalkozások halmaza. A nagy átverések egyike lett így a tulajdon szerkezetének modernizálása is. A váltás elején az infláció „téves” megítélése és helytelen kezelésére adott világbanki intézkedések sem a véletlen műve volt. Azóta is folyamatos az infláció és magas. (Nagy Pongrác: Az infláció elkerülése. Gazdaság és Társadalom c. folyóirat 2000 3-4. szám) És így tovább…

A régi gazdaság leépítése a kieszelt, csaló, átverő rombolások sokaságának eszement, sátáni tobzódása. Mindezeket látva John Perkins: Egy bérgyilkos vallomásai c. könyvében és a Méreg c. folyóirat 1995 évi első és egyben az utolsó számában található utalások a fizetett kollaboránsokra igaznak tűnnek.

Nincs a globalizáló gazdaságpolitikánknak egyetlen eleme sem, amelyik a gazdaságunk javát szolgálná. A kívülről diktált programot a szabotáló kereskedők, közgazdászok, mérnökök, jogászok híven teljesítik. Annak idején ezek apái ilyenekért már akasztottak!

Pénzpiac a globalizáció csatatere

A globalizáló közgazdasági dogma sikere a pénzzel, mint fegyverrel valósul meg. Célja a kiszemelt országot becsalni a pénzpiacra és ezen a csatatéren azután elvéreztetni. A kiszemelt áldozat belép a nemzetközi pénzügyi rendszerbe és rögvest lemond pénzkibocsátási jogáról. Ettől kezdve a pénznek, amire szüksége van, már ára van. Az ország a működéséhez szükséges pénzt a pénzpiacról csak drága kamatozású hitellel szerezheti meg. Ez előtt a saját pénze csak a nyomatás költségét igényelte. Eladósodása ettől kezdve már csak idő és a pénzhatalom szándékának kérdése. Az Európai Unió országai már eladósodottak.

A belépő számára nemzeti érdekeket képviselő pénzügyi politika tilos! Még a Magyar Nemzeti Bank vezetői se esküdhessenek fel a hazai érdekek képviseletére. A külső érdekek egyike a gazdaság hitelezésének drágítását követeli. Ne növekedjen a gazdaság, ne legyen versenyképes, mert az csökkenti az importot és növelheti az exportot! Ezt még egy banki állásfoglalás is ki meri nyilatkozni. Ezen célkitűzést szolgálja a kétszámjegyű kamat. A drága pénzek árát a tisztességes termelés képtelen kigazdálkodni. Erre csak a spekuláns, csaló, tolvaj ügyeskedés képes és alkalmas. A másik feladata a betelepült pénzhatalom képviselőinek, a külföldi bankoknak a további eladósítás mélyítése. Ennek sikere elsöprő, az állam, az önkormányzatok mellett még a lakosságot is sikerült adósságcsapdába csalni. Az első kettőt az esztelen, felesleges beruházásokkal adósították el. Két-, háromszoros áron épülő autósztrádák, völgyhíd, alagút lapályos dombvidéken, Combino vonatszerelvény a belvárosban, 4-es metró, túlméretezett, új metróvégállomás a külvárosi szegénynegyedben, miközben a szerelvények gyakran hibásodnak, sétáló terek, utcák, üres lakások, irodaházak sokasága szerte az országban, túlméretezett, kongó kórházak orvosok nélkül, kihívóan üres szállodák, éttermek, vendéglők, kávézók nyugati színvonalon megfizethetetlen árakkal a 124 ezer forintos havi átlag nettó keresetű szegény országban.

Tombol az ostoba pénzpazarlás kirívó kivagyisága. Mindezekre az unió becsaló hozzájárulásaival szedi rá az államot, az önkormányzatokat, hogy felelőtlenül hitelt vegyenek fel, adósítsák el önmagukat. Nem akad egyetlen szakértő sem, aki elmagyarázná, hogy előbb munkahelyek és csak utána a pazarló beruházások. A korai beruházások dehogy is értelmetlenek. A gazdaságban kevés a kimutatott profit, eltűnik! A beruházásokhoz szükséges tőke hitelből származhat. A nem termelő beruházások nem teremtenek pénzt a hitelek visszafizetésére. Ezért további hitelek szükségesek. Kegyetlen, ördögi praktika a magyar társadalom kifosztására.

A lakosság eladósítása is sikerrel járt. A lakásvagyont már korábban az ingatlanadóval akarták ellopni, nem sikerült. Ezért találták ki a devizahitelt. 2002 után a Kádárt is adósságcsapdába csaló MNB alelnök feltűnik a tévében, és agitál a zabolázatlan fogyasztásra és a hozzátartozó hitelek felvételére. Nem valószínű, hogy a drága tévéperceket a ravasz ügynök a saját pénzéből fizette. A külföldi bankok is beszállnak a zajos reklámkampányba, ajánlják devizahiteleiket, főleg a svájci frank alapút. Számos becsalt adós beszámolójából ismertek az esetek. A rábeszélő támadásban részt vesz a Bankszövetség is. Tanulmánya jelenik meg, amiben nyugtatja a hitelfelvevőket, hogy adósodhatnak el hosszú távon, mert nem lesz „jelentős és tartós árfolyammozgás”! (Magyar Bankszövetség: Tájékoztató, A devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól. 2006 január 26) Alig hihető el, hogy ez a beetető „szakvélemény” ostobaságból fakad. Cinkosan hallgatnak a pénzügyi szakértők. A kommunista, liberális kormány és egyetlen szerve sem figyelmezteti az embereket az árfolyamváltozás veszélyeire. A vigéc magas állami kitüntetést kap szolgálatai elismeréséül, „tanácsaiért”. A köztársaság elnöke nem hajlandó kezet nyújtani a kitüntetettnek. Sikerült becsalni millió embert sok milliárd forintos adósságba. Az emberi jogokat, egyenlőséget, testvériséget hazudó liberális erkölcsi nihilbe ez is belefér, hiszen sikeres, ügyes, unfair piaci primitív a verseny. „A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek devizahitel szerződést kötni… A pénzügyi szolgáltatók és a PSZÁF a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát a hitelfelvevők elől elhallgatták, ami alkotmány- és törvényellenes”. (Makkos Albert: Devizahiteled van? Kezedben a megoldás! Budapest 2011.) Perelhető praktika!

A pénzuralmi rend diktatórikus hatalma káros, önkéntes vállalása a kilépés lehetőségét is kínálja. Nemzeti monetáris politikára van szükségünk! Csak az érdekeinket figyelembe vevő külföldi tulajdonú bankoknak van helye Magyarországon!

Az új magyar gazdaság

A kommunista vállalkozások hasznosan működtek. Keresetet adtak még a munkanélküli-eknek is. Az adót ők fizették, megfizethető áron szolgáltatták az élelmet, energiát és az élethez szükségeseket. Többségük még nyereséget is termelt. Ezt rombolták le a rendszerváltók és helyette hatékonyabb újat ígértek. Az új gazdaság 689 ezer működő vállalkozása három csoportra osztható teljesítés és hatékonyság szerint bontva. (KSH 2009) Kettős könyvvitelt vezetők fele az egésznek az egyik csoport. Ezen belül a 200 legtöbb nettó árbevételt teljesítők a másik csoport. A harmadik pedig az egésznek a másik fele, a maradék csoport 335 ezer vállalkozás.

Az első csoport 2009 év folyamán 354 ezer vállalkozással működött a Figyelő TOP 200 című Kiadvány 2010 adatai szerint. A nettó árbevételük 64.364, az export 17.469, a megtermelt GDP 12.568 milliárd forint. Az első az egész 86 százaléka, a GDP pedig közel fele az egésznek, 48 százalék. Mindezt 2171 ezer fővel teljesítették. Nyilvánvaló, hogy ezzel az új magyar gazdaság csaknem a teljességét jelentik. A hatékonyságuk tekintetében kérdések merülnek fel. A kibocsátásukban a GDP csak 19,6 százalékot ér el. A kimutatott adózás előtti eredményük is ugyancsak csekély, 2,8 százalék. Érthetetlen, hogy a hazai átlag nettó keresethez mérve a hasonló uniós átlagot miért nem jelenik meg a 9800 milliárd forint bérkülönbözet az összesített eredményükben. Hatalmas összeg, ami elkerüli a magyar dolgozókat és az adóhivatalt is. A vállalatcsoport saját tőkéje, 28.900 milliárd forint alacsonynak tűnik a termelt értékhez (2,2 Ft/Ft) mérve, amiben a termelői vagyonunk hűtlen kezelése is közre játszhat. Ugyanez a vállalatcsoport 1998-ban még csak 127 ezer vállalatot tömörített. A GDP termelése hasonlóan alacsony, 19,6 százalék, kimutatott eredménye azonban nagyobb, 4,2 százalék volt. A saját tőke egy forintja is többet termelt, 2,7 forintot. (Figyelő TOP 200 1998-99)

A második csoport, az előbbi 200 legtöbb nettó árbevételt elért vállalat zöme a multinacionális cégek ide telepített részlege. Az előbbi csoporton belül a kibocsátás 27.355, az export 12.007, a hozzáadott érték 4589 milliárd forint. A csoport súlya tehát jelentős, meghatározó nagyságrendű. Tulajdonosainak 85 százaléka külföldi. A csekély 410 ezer foglalkoztatott szerény hazai bért kap. Adózás előtti eredménye 2,9 százalék, kevés a hozzáadott érték termelése is a 18%. A saját tőke egy forintja 2,6 forint nettó árbevételt teremt.

A harmadik csoport, a 689 ezer vállalkozás másik fele a maradék működő közép, kis, törpe, egyéni vállalkozások halmaza. A gazdaság egészének az ötödét ha birtokolják, jelenítik meg. Elnyomottak, tőkehiányosak, hitelképtelenek, túladóztatottak, versenyhátrányosak és fennmaradásukért küzdenek. Fontosak mégis, mert ha többségében minimálbéren is, de foglalkoztatást adnak. Adót fizetnek és alapját képezik egy feltörekvő gazdasági csoportnak, ha a hatalom támogatja őket, mert szükség lesz rájuk az új magyar gazdaság megerősítésében. (Dr. Szabó Antal, dr. Latorcai János: A KDNP kis- és középvállalkozásokat segítő politikája c. program 2008) Ez a csoport a rendszerváltás becsapott, rászedett szektora. A társadalom jóléte szempontjából teljesítményük nem sokra képes jelenleg

Kérdés: a három csoport miként segíti a jólétünket? Ezek közül a TOP 200-ak súlya az új gazdaságban közel a harmadára tehető, ami azonban nem a hasznunkra való. Külföldiek gazdasága ez magyar felségterületen rabszolga bérek fizetésével. Adót nem fizetnek, a nyereséget kiviszik. A 410 ezer alkalmazott kevés bére csak a hasznunk. A TOP 200-ak működésének egy objektív hatásvizsgálata számunkra valószínűleg negatív eredményt mutatna ki. Jelenlegi feltételekkel nincs sok értelme működésüknek, mert az egyre drágább minőségi munkaerőt olcsó pénzért használják ki. Saját hasznunkra dolgoztatva a bérbe adott embereinket valószínűleg többre mennénk. Értékes munkaerőnket értelmetlen idegenek számára pazarolni! Vagy kérjük meg a tisztességes bérüket, mert most az uniós nettó átlagbérekhez mérve évi 1850 milliárd forint extra profitot ajándékozunk az idegeneknek. Ennyi pénzből a nettó kereseteket itthon jelentősen emelhetnénk. A TOP 200 négy áruházláncának 2009-ben 1500 milliárd forint a forgalma és 41 ezer embert foglalkoztatnak. Kimutatnak -7 és +5 százalék közötti eredményt. Csak a bérkülönbözetből évente 185 milliárd forint lehet az eredményük többlete. Bóvli, selejt, átcímkézett, drága árukkal köszönik meg az alacsony béreket. Nincs rájuk szükségünk!

A három csoportból kettőre nem számíthatunk. Az egyik a külföldieké, a másik a fennmaradásért küzdőké. A marad tehát a TOP 200-ak nélküli első csoport. Súlya a gazdaságban az egész fele, ha lehet. Csak ennyire számíthatunk a magunk hasznára, a másik felét elcsalták. Mit ér a maradék fél? Mérsékelt hatékonysággal működik. A GDP termelése sem jobb a TOP 200-akénál. Az alacsony bérek esetükben is extra profitot hoznak, amiből nem adnak vissza. Érdemben alig fejlesztenek, ruháznak be, hiszen a gazdaság nem növekszik, az export is alig. Bért sem fizetnek többet, mint korábban a kommunisták. A nettó átlagkereset nem több mint 1989-ben. Az árak pedig az uniósokat már elérték, esetenként még magasabbak is.

Mondják, akik New-York, Düsseldorf, Budapest között töltik idejüket, hogy itthon 20-30 százalékkal drágább az életvitelük, mint külföldön. Embertelen a létesített XIX. századi vadkapitalizmus, ez a pénzügyi terrorizmus.

A vizsgálódásnak meghökkentő felismerése, hogy a régi csekély bérek és az új drága árak mellett alig van profitja ennek a csoportnak is. Ha az a profit úgy kevés, mint a MAL Zrt. esetében már tudjuk, akkor az erkölcsi válságunk undorítóan mélységes (Mándoki A.: A vörösiszap és az újgazdagok. Kapu 2010 11-12. szám). És akkor van pénz, csak meg kell keresni. Az is érthető, hogy az adóbevételekben a társasági adó miért a legkisebb és miért cipeli a lakosság a legtöbb adóterhet. Élénk fantáziával még az öreg bírák nyugdíjazásának tilalma is érthető lesz, hiszen az erkölcsi züllés felszámolásánál feladatot kaphatnak, mert különben néhány vénember ügye miként kerülhetne be a világpolitika cirkuszába?

Tehát az új magyar gazdaság nem teremtett a kommunista réginél jobb életszínvonalat. Az új gazdaságban a hozzáadott érték termelése kevesebb és alig van növekedés. Ennek oka a termelői vagyon és a hozzáadott érték szerkezetének szándékoltan durva lerombolása. A globalizáció ugyanis a GDP termelői hányadát a felére csökkenti, majd szolgáltatással pótolja. Csak 2000-re éri el a GDP az 1989. évi szintet. Ez a gazdaság azonban nem azonos erőben, súlyban a korábbival, hiszen termékek millió tonnái hiányoznak. A GDP félrevezető mérőszám. Kegyetlen a munkahelyek felszámolása, mert a növekedést veti vissza. 1989 előtt 4 százalék az évi növekedés. Utána 2000-ig 110 százalékot ér el a csökkenés. Majd 2010-ig is csak 18 százalékkal nő a GDP termelése. Az új piacgazdaságban felhalmozódott GDP veszteség pótlása eltarthat évekig. A GDP egyéb veszteséget is hordoz. A tervgazdaságban a kibocsátás 40 százaléka feletti volt, most 35 százalékra csökkent (2009). A hozzáadott érték szerkezete is változott. A termelő reálszféra részesedése közel kétharmadról egyharmadra csökkent, amit a szolgáltatásokkal pótol az új gazdaság. A termelés állít elő hozzáadott értéket, a szolgáltatások nem mindegyike. A termelés lerombolása mérhetetlen károkat idézett elő. A termékek millió tonnáinak kiesése miatt kevesebb az elfogyasztható, feldolgozható, eladható áru. Kisebb a gazdaság kibocsátása és a hozzáadott érték, a GDP termelése is. Kevesebb a munkahely, több a kifizetett segély. Kevesebb a termék, az áru, több a hiány. Csökken az export, növekszik az import. Kisebb a bevétel, több a kiadás. Csekély marad a kereset, egyre magasabbak az árak. Hitelre van szükség folyamatosan és máris megvalósul a globalizálók igénye az egyre növekvő eladósodásunk! A növekvő adósságszolgálat egyre csak rontja az életszínvonalunkat, burjánzik a szegénység, nyomor és rettegésben tart a létbizonytalanság.

Az új gazdaságban a kommunista keresetek és az uniós árak miatt a bérek emelésének és az árak csökkentésének gazdasági és erkölcsi alapjai egyaránt megvannak. Az új gazdaság eredményén becsületesen kell osztozkodni. Adót mindenkinek kötelessége fizetni. Az árdrágítóknak pedig börtönben a helyük. Ez a demok-ratikus piacgazdaság!

Nem véletlen és nem is ostobaság, hogy a globalizálók a termelést rombolták veszett gyűlölettel, céltudatosan, vandálok módjára. Az új gazdaság silányabb, mint a kommunista régi. A régi gazdaság 1989 előtt sem teremtett kielégítő életszínvonalat. Az új gazdaság annál is kevesebb teljesítésével még inkább igényli a növekedés megindítását. Ebből az ördögi körből csakis a növekedés megindításával, a termelés bővítésével lehet kitörni.

Növekedés vagy leépülés

Vitatható célokra 2000 és 2010 között 35 ezer milliárd forint jutott beruházásokra, miközben a GDP alig növekedett és a munkahelyek száma sem bővült. Az egy millió új munkahely beruházására tízezer milliárd forint elég lehetett volna. Pénz tehát bőven volt, mégsem a termelő kapacitás bővítése valósult meg. Ne legyen gazdasági növekedés. Ne lehessen versenytárs a magyar gazdaság az unión belül. Nyilván ezek a szempontok akadályozhatták meg az egyébként szükséges, logikus fejlesztést. Maradjon életképtelen, megtépázott a magyar gazdaság! A fejletleneket ugyanis gyarmatnak tekintik a fejlettek.

A piacgazdaság eredményét a növekedéssel méri, ami a GDP, a bruttó hazai termék. Ez korábban sem érte el a kielégítő életszínvonalhoz szükséges mértéket. A rendszerváltó gazdaságpolitika a termelő vagyon felének a felszámolásával ennek termelését vetette vissza és jelenleg is akadályozza növelését. A gyarmatosítók számára nem kívánatos a gazdaság növekedése, mert ezzel csökkenthető az adósság, javítható a versenyképesség, helyreállítható az önállóság. A követelt megszorítások is arra valók, hogy állandósuljon a gyarmati állapot. Állam, önkormányzatok és a lakosság is eladósodott. 8000 milliárd forint uniós támogatás is rendelkezésre állt. Ha az eladósodottak a megtérülés nélküli beruházások helyett „az egymillió új munkahely” programba fektették volna be a felvett hiteleiket, akkor ma már osztalékot szedhetnének az adósságszolgálati törlesztések helyett. Először pénzt kell keresni, és csak utána lehet költekezni.

A globalizáló vadkapitalizmus megbukott Magyarorszá-gon. Balliberális ügynökök külföldön óbégatnak, piacgazdaságot és demokráciát féltve és rágalmazva a gazdaság megújítására kész keresztény, konzervatív kurzust. Minél dühödtebbek, annál biztosabb, hogy jó a gazdasági irányváltás.

A kormány egymillió munkanélkülinek keresetet akar biztosítani. Az ehhez szükséges termelői vagyonnal a növekedést meg lehet indítani. Feltételezve a GDP 20 százalékos növekedését 2009. évi szinten ez 5000 milliárd forint hozzáadott értéket hozhat. Úgy érhető ez el, hogy ha egy kiegészítő, köztulajdonú, önellátó gazdaság erősíti a termelő szférát (KDNP Szegénység felszámolása c. program 2008) A növekedés az állami és az önkormányzati vállalkozások bővítésével és a Kárpát-medencei együttműködés erősítésével jöhet létre. Kizárva ebből azokat a kül- és belföldi befektetőket, akik az eredményt kiviszik és eltűntetik. Az új termelői vagyon köztulajdon; az állam, az önkormányzatok, szövetkezések, a lakosság és a dolgozók, a menedzserek legyenek a tulajdonosok. A magántulajdonnak húsz év állt rendelkezésére, hogy bizonyítsa felsőbbrendűségét a köztulajdon felett. Csúfosan nem sikerült!

A gazdasági tevékenység alapját a termelés és az értékesítés képezi. Az egy millió új munkahely felépítése műszaki tudást és piaci ismereteket igényel. Mérnökök és kereskedők értenek hozzá! Velük célszerű megterveztetni és felépíttetni az új termelői vagyonunkat. A közgazdászok a pénzt, a tisztességes hitelt biztosítsák hozzá. Az előbbiek hiányára intő példa legyen a Fejlesztési Minisztérium és a miniszter esete. Másfél év után feláll és elmegy. A program megtervezésről szó sincs. Elveszett másfél év. A koncepció és a kiviteli tervek időigénye egy-két év, és máris itt van a következő választás. A keleti nyitás sem indult. Az ígéretből mi valósulhat meg? Késésben a keresztény, konzervatív nemzeti program. Ha nem lesz növekedés, akkor marad a leépülés és folytatódik a globalizáló pénzügyi terror! Visszatérnek a kommunisták és a liberálisok.

Epilógus

Döbbenten kérdezzük: hogyan lehetett ilyen sikeresen megrabolni társadalmunk többségét? Az ismertté vált bűnesetek száma 1939-ben 100 ezer volt. Tolvajlásért, csalásért ültek börtönben zömmel főleg az idetelepült idegenek közül kikerültek. A kommunista korszak végén 1989-ben ez a szám már 200 ezer, 2000-re felduzzad 450 ezerre és közel ugyanennyi lehet az ismeretleneké. (KSH adatok) Az idegen kultúrák erkölcsi tudata ilyen sikeresen honosodott meg Magyarországon a liberális szabadosság nagyobb dicsőségére. Keresztény erkölcsi alapok nélkül azonban még a gazdaság sem működik a közjó szolgálatára. A rendszerváltók a külföldiek, a maguk és társaik számára jól működő gazdaságot hoztak létre, a társadalom többségének pedig a korábbinál rosszabbat. Ellenségeink, elcsalták a magyarok gazdaságát! Ha felfogjuk, hogy az új termelő gazdaság a réginek csak a fele és ennek is csak a felére számíthatunk, akkor megértjük, milyen kegyetlen mészárlást hajtottak végre a rendszerváltók és miért van szegénység, nyomor, éhezés és létbizonytalanság Magyarországon! Felfogha-tatlan, hogy ezekért a gonoszságokért még senki sem ül börtönben.

A globalizáló gazdaságpolitika győzelme a sehonnai kommunista, liberális, keresztény és magyarellenes „tudós” értel-miség fényes diadala. A globalizáció hazánkat leigázta, de a világuralmi aspirációi csúfosan megbuktak. Adva a lehetőség, hogy Kína és Oroszország több pólusú világuralmi rendet hozzon létre. Ebben hazánk a Közép-Európai Társult Nemze-tek Szövetségét szorgalmazza a Visegrádi Négyek bővítésével. (Antall József és Orbán Viktor javaslata). Így nyerhető meg az a háború, amelyik hosszú ideje folyik az európai keresztény civilizáció felszámolására. Adja Isten, hogy sikerüljön!

A szerző mérnök, külkereskedő, közgazdász

 ÖkonetAgro

1 Liter: 2.980 FT

ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN! DUPLA TERMÉS, CSODÁS NÖVÉNYEK

Az Ökonet Agro egy speciális MIKRO BIOLÓGIAI termésnövelő készítmény, javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását és támogatja a humusz képződést. Minden növényhez! Tápanyagok megőrzése, szerves anyagok lebontása, átalakítása bioaktív anyagokká. Vízzel hígítva használható. 10 L: 23. 900FT BŐVEBBEN..

LEGYEN ÖNNEK IS INGYENESEN FENNTARTHATÓ HONLAPJA! 

INGYEN aldomain, és 1,5 GB TÁRHELY NULLA Ft éves költség!  WEBLAPKÉSZÍTÉS AKCIÓS 20.000 FT-OS ÁRON, GYOES HATÁRIDŐVEL. 5 OLDALAS TOVÁBBFEJLESZTHETŐ PROFESSZIONÁLIS HONLAP.  TOVÁBBI INFÓK...

13.300 Ft

 50%  VÍZMEGTAKARÍTÁS 4 MOZIJEGY ÁRÁÉRT!!! 

Energiatakarékos csapvégek! Évi 4x-es megtérülés, akár egy életen át! 150 kg-al kevesebb CO2 kibocsátás, mínusz 50% -os víz-és csatornadíj!  

Gázfogyasztást csökkentő, MAGYAR találmány

Az erős mágneses térben a szén- hidrogén (pl. a fűtésre használt földgáz) összeragadt molakulái eloszlanak. A mágneskezelt gáz pedig jobban keveredik a levegővel. Hatására több hő szabadul fel, amit műszeresen lehet ellenőrizni.

LEGYEN ÖNNEK IS INGYENESEN FENNTARTHATÓ HONLAPJA!INGYEN aldomain, és 1,5 GB-os TÁRHELY NULLA Ft éves költség! 5 oldalas továbbfejleszthető, professzionális honlap (a vevőtől kapott szöveg és képek feltöltésével) TOVÁBBI INFÓK... 

Weboptim Keresőmarketing

 http://www.magyarokszovetsege.hu/

 http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php

Független Újságírók Szövetsége: http://fusz.hu

Ingyenweblapok.hu-Ingyenes weblap sablonok