LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT

BOTRÁNYOS VALÓSÁGOK! A DÖBBENET, A KIJÓZANODÁS ÉS A REMÉNY LAPJA. A JÖVŐ TÖRTÉNELME. A LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT. Negyedévi ténymagazin.

 Drábik János: Kiszivárogtak a Putyin–Netanjahu megállapodás titkos részletei

Israel Samir fordította le és hozta nyilvánosságra

 

2012. augusztus 13-án az izraeli kormány rendkívül fontos hatalmi jogosítványokkal ruházta fel Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az új hatáskörök alapján a kormányfő jelen lehet valamennyi miniszteri kabinetülésen és tetszése szerint napirendre tűzheti javaslatait. Emellett megsemmisítheti miniszterei döntéseit, érvénytelenítheti a szavazások eredményeit, és korlátozhatja bármelyik kormánytag szavazati jogát. A változások lehetővé teszik a kormányfő számára, hogy megtiltsa az elfogadott döntések végrehajtását, vagy azokat elhalaszthatja.

Ezt a rendkívüli felhatalmazást a kormány nagy többséggel fogadta el. Az izraeli politikai elit azonban bírálja. Az ellenzéki munkapárt vezetője, Shelli Jahimovics azt kifogásolta, hogy Netanjahu gyakorlatilag érdemi vita nélkül viheti majd keresztül akaratát. Fenntartásai voltak a miniszterelnöki hivatal jogtanácsosának is, amelyet a miniszterelnöki hivatal azzal utasított el, hogy a változtatások célja a kormányzás minőségének javítása. A kivételes kormányfői hatalom arra utalhat, hogy a Netanjahu kormány mégiscsak megvalósítja azt a szándékát, hogy támadást intéz Irán atomlétesítményei ellen.

Tel Aviv már hosszabb ideje azt hangoztatja, hogy Irán nukleáris programja Izrael létét veszélyezteti. A tervezett Irán elleni támadást azonban eddig az Egyesült Államok sem támogatta, ehelyett szankciók életbeléptetését ajánlotta. A szigorú Irán elleni embargó hatása érezhető az országban, ahol már alapvető élelmiszerekből, sőt még benzinből is hiány van.

Egyes elemzők szerint a katonai csapással való fenyegetőzés most is csak nyomásgyakorlást jelent. Izrael valójában még mindig nem döntötte el, hogy megtámadja-e Iránt, mert számításba vette, hogy ebből nagy méretű háború alakulhat ki, amelynek során Izraelt számos irányból érné támadás.

A Jediót Ahnorót nevű izraeli lap 2012. augusztus 10-én azt írta, hogy Netanjahu és védelmi minisztere, Ehud Barak, amellett van, hogy Izrael még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt mérjen katonai csapást az iráni atomlétesítményekre, de a lap szerint a két vezető politikus ehhez nem rendelkezik a szükséges támogatással, sem a hadsereg, sem a biztonsági kabinet részéről.

Mitt Romney, az amerikai republikánus párt elnökjelöltje támogatná Izraelt, ha a Zsidó Állam úgy döntene, katonai erőt kell bevetnie Irán nukleáris programjának a leállítására. Dan Senor, Romney nemzetbiztonsági tanácsadója úgy fogalmazott: ha Izraelnek cselekednie kellene, akkor Mitt Romney tiszteletben tartaná a döntést.

Jevgenyij Primakov, volt orosz miniszterelnök, a Rosszijszkaja Gazéta című lapnak adott interjújában kifejtette:

Elképzelhető, hogy Izrael légicsapást mér Irán nukleáris berendezéseire, de ennek csekély hatása lesz Iránra, és arra fogja ösztönözni Teheránt, hogy békés nukleáris programját megváltoztatva atomfegyvereket állítson elő.”

Az Egyesült Államok nem akarja, hogy az elnökválasztás előtt egy ilyen támadásra kerüljön sor, ezért mérsékletre inti Izraelt. Tudnunk kell azonban, hogy mind az amerikai, mind az izraeli kormányban vannak olyan befolyásos erők, amelyek különböző álláspontokat képviselnek. Primakov, aki nemcsak az orosz kormány élén állt, hanem közel-keleti szakértő is, úgy látja, hogy egy támadást követően Irán két év alatt pótolná veszteségeit. Ezt követően azonban kilépne az Atomsorompó Egyezményből (Nuclear Weapons Non-proliferation Treaty) és hozzáfogna saját tömegpusztító-fegyvere kifejlesztéséhez. Irán aláírta az Atomsorompó Egyezményt és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IEAE, International Atomic Energy Agency) rendszeresen a helyszínen ellenőrzi a betartását.

Az Egyesült Államok hírszerző szervezetei által közösen készített nemzetbiztonsági hírszerzői becslés (National Intelligence Estimate, NIE) szerint Teherán már 2003-ban leállította nukleáris fegyverkezési kísérleteit és azóta csak az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos kísérleteket folytat.

A Jediót Ahronót tudósított arról is, hogy Izrael számos katonai vezetője ellenzi az Irán ellen tervbe vett megelőző csapásmérést. Többen közülük csak akkor támogatnának egy ilyen akciót, ha Irán legfőbb vezetője, Ajatollah Khamenei, bejelentené, vagy pedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei állítanák, hogy Irán nagyszabású nukleáris fegyverkezési programba fogott. Megint vannak más izraeli vezetők, akik csak akkor támogatnának egy Irán elleni akciót, ha azt az Egyesült Államokkal közösen hajtanák végre. Ezt az elgondolást támogatja Meir Dagan és Efraim Halevi, a Moszad két nyugdíjba vonult vezetője, valamint Gabi Ashkenázi, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

Benny Gantz tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, kulcsfontosságú szereplő Izrael védelmi politikájának az irányításában. Ő mindig reális lehetőségként számolt egy támadás végrehajtásával. Ugyanakkor mindig kiszivárogtatta: Tudatában van annak, hogy még egy sikeres támadás sem lenne képes leállítani Irán nukleáris programját. Hozzátette: egy ilyen támadás esetén számolni kell jelentős geopolitikai következményekkel. Ehud Barak védelmi miniszter, nyomban intézkedett, hogy ez a tudósítás többé ne hangozzék el az izraeli tömegtájékoztatásban.

Megfigyelők szerint valójában csak Bibi Netanjahu és Ehud Barak az a két izraeli vezető, aki határozottan szorgalmazza az Irán elleni támadást. A kérdés csupán az: hogyan képes Netanjahu elrendelni egy támadást, ha a legtájékozottabb izraeli vezetők tisztában vannak azzal, hogy egy Irán elleni csapás mindössze hat hónappal halasztaná el Teherán nukleáris programját, ahogyan azt az amerikai hírszerző szolgálatok többször is megállapították. Ugyanezek a tájékozott izraeli vezetők azt is tudják, hogy egy ilyen támadás arra kényszerítené Teheránt, hogy változtasson jelenlegi önmérsékletén és többé ne vesse alá magát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség korlátozásának és folyamatos ellenőrzésének. Teherán ezt követően valóban belefogna egy nukleáris fegyverkezési programba.

Sokan kételkednek abban, hogy Izrael támadást indítana Irán ellen Washington előzetes beleegyezése és támogatása nélkül. Oroszország, Kína és Pakisztán világosan látja, hogy milyen munkamegosztás van ebben a vonatkozásban Washington és Tel-Aviv között. A Jerusalem Postban olvashattuk Ira Sharkansky-nak, a Hebrew University politikatudományi professzorának az írásában, hogy a Moszad korábbi főnöke szerint Izraelnek nem szabad és nagy valószínűséggel nem is fogja Iránt megtámadni Amerika beleegyezése nélkül.

Vannak, akik abból indulnak ki, hogy az izraeli hadsereg már kellően felkészült és rendelkezik olyan alternatív támadási utakkal, amelyekkel ki lehet kerülni Irakot. Tudni vélnek olyan tervekről is, amelyek megingathatják a Hezbollah helyzetét Libanonban. A globális médiában is olvashattunk arról, hogy az úgynevezett „bunker busters” bunkerrobbantó bombák képesek behatolni a legmélyebb betonlétesítményekbe is, és megsemmisíteni az odatelepített nukleáris berendezéseket.

Ide tartozik az a Der Spiegel német hetilapban megjelent információ is, hogy Izrael atomrobbanófejjel ellátott rakétákkal szereli fel Németországból származó tengeralattjáróit. A 2012. június 3-i számban ez olvasható:

Németország segít Izraelnek a nukleáris csapásmérő erő kiépítésében.”

A berlini vezetés azt állítja, nincs tudomása arról, hogy német gyártású tengeralattjárókat atomfegyverekkel szerelnek fel Izraelben. Ugyanakkor a német védelmi minisztérium több korábbi magasrangú tisztségviselője a lapnak elmondta:

Mindig is abból indultak ki, hogy Izrael atomfegyverekkel szereli fel a német gyártású tengeralattjárókat.

Ehud Barak, Izraeli védelmi miniszter pedig kijelentette:

Németország büszke lehet, hogy sok évre biztosította Izrael fennmaradását”.

Izrael az 1990-es évek vége óta vásárol német tengeralattjárókat. Eddig három Delfin osztályú búvárhajót szerzett be. Az első kettő vételárát a berlini kormány átvállalta, a harmadik megvásárlásához pedig 50%-kos támogatást nyújtott. További három tengeralattjáró megvásárlásáról is folynak a tárgyalások. A hatodik tengeralattjáró megvásárlásáról 2012. márciusában állapodtak meg. A szerződés szerint a berlini kormány átvállal a hajó árából 135 millió eurót a költségvetés terhére. Ez a vételár egyharmadát jelenti.

A Delfin típusú hajókat közepes hatótávolságú rakétákkal is fel lehet szerelni. A Der Spiegel cikke szerint egy titkos fejlesztésű hidraulikus berendezéssel lehet kilőni az atomrobbanófejjel ellátott rakétákat a német tengeralattjárókról. A Der Spiegel arról is beszámolt, hogy 2011. nyarán a szerkesztőség kapott egy diplomáciai táviratot a Tel-Aviv-i amerikai nagykövetségtől, amely megállapítja, hogy az Izraelnek nyújtott német tengeralattjáró-vásárlási támogatás a náci korszak rémtetteinek a jóvátételét célzó programok közé tartozik.

A Der Spiegel szerint a berlini kormány a tengeralattjáró megvásárlásához nyújtott támogatásért cserébe azt kérte Izraeltől, hogy módosítsa a megszállt palesztin területeken követett lakótelep-építési politikáját. A Netanjahu kormány azonban eddig egyetlen német kérésnek sem tett eleget.

A jelek szerint Izrael erőteljesen készül egy esetleges fegyveres konfliktusra. A legfontosabb kérdés azonban mégiscsak az, hogy mennyiben akarja kihasználni az izraeli vezetés céljai elérésére az amerikai elnökválasztást. Egy választás előtt végrehajtott támadás arra kényszerítené a Fehér Házért versengő két politikust, hogy egymást túllicitálja Izrael támogatásának a kérdésében. A választásokat eldöntő szupergazdag pénzemberek várhatóan azt az elnökségre pályázót támogatják, aki több támogatásban részesíti Izraelt.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, továbbá az amerikai hírszerzőszolgálatok nemzetbiztonságról adott becslése (NIE), valamint az izraeli hírszerző szervezetek valamennyien tudják, hogy Iránnak nincs nukleáris fegyverprogramja. Moszkvának több ezer mérnöke és atomszakértője dolgozik Iránban az ott épülő atomerőműveken, valamennyien állítják, hogy Irán nukleáris programja békés és Teherán nem folytat kísérleteket atombomba előállítására.

Izrael viszont ténylegesen nukleáris hatalom, de soha nem ismerte el ezt hivatalosan és így nem is csatlakozott az 1968-ban elfogadott atomsorompó-egyezményhez (Non-proliferation Treaty). Irán, amelyik viszont aláírta ezt az egyezményt és betartja annak a rendelkezéseit, nem rendelkezik semmiféle atomfegyverrel. Számos országnak, így Japánnak, Dél-Koreának és Brazíliának is van olyan nukleáris ipari háttére, hogy belekezdhetne atomfegyver előállításába, mégse teszi ezt. Mindez azt erősíti meg, hogy Izrael félti Irántól jelenlegi monopolhelyzetét a Közel-Kelet térségében. Már azt is veszélynek érzi, ha Irán az atomenergia békés felhasználása terén fejlett országgá válik. Ebben az esetben ugyanis szükség esetén úgy dönthet, hogy védelmi célból mégis kifejleszt nukleáris fegyvereket.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Obama, legalábbis az elnökválasztásig, nem ad szabad kezet Netanjahunak. Ettől még nem lehet kizárni egy másfajta lehetőséget sem, amit az amerikai tömegtájékoztatásban úgy neveznek, hogy vagyis egy ‘októberi meglepetés’. Az óvatosságáról ismert Obama azonban nagy valószínűséggel nem él ezzel a meglepetéssel. Netanjahu természetesen azt szeretné, ha Washington végezné el az ő érdekében a piszkos munkát, mert arra Izrael egyedül nem képes. Ezt nemcsak Netanjahu tudja, de az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Benny Gantz tábornok is. Ezért Netanjahu valójában Mitt Romney győzelmére spekulál.

Ha Eurázsia térségének egészét vesszük közelebbről szemügyre, akkor világosan látjuk, hogy az iráni nukleáris fenyegetésre való hivatkozás csak átlátszó ürügy. Az érdekeltek azért kapaszkodnak ebbe az ürügybe, mert egyelőre nincs jobb. Harminchárom év óta feszült a viszony Washington és Teherán között. Clintontól Bush elnökön át Obamáig a Fehér Ház valamennyi lakója rendszerváltást akart Teheránban. Irán a nagy világhatalmi sakkjátékban a mérleg nyelvévé vált. Az euroatlanti térséget uraló pénzhatalmi világelit nem engedheti át a Perzsa-öböl és a Kaszpi-tenger energiatartalékait a már létrejött ázsiai nagy-antantnak, amelyet a SCO, a Sanghaj Együttműködési Szervezet képvisel, és aminek meghatározó ereje a Peking-Moszkva tengely.

Az „Arab-tavasz” is az Irán elleni felkészülés része volt. A pénzhatalmi világelit felszámolta Afrika egyetlen jóléti államát Líbiában, és átvette kőolaj kitermelésének ellenőrzését. A szíriai polgárháború célja is Irán elszigetelése és Szíria szomalizálása. Számos tény támasztja alá, hogy Izrael ellenőrzi a háttérből a szíriai iszlamista lázadókat. Netanjahut nem aggasztja Szíria esetleges szétesése. Látszatra az az álláspont tűnik bölcsebbnek, hogy Izrael számára előnyösebb egy szilárd rendszer a szomszédos Szíriában. Eszerint Assad elnök tekintélyuralmi rendszere még mindig jobb, mint az iszlamista lázadók anarchiája és káosza. A valóság azonban az, hogy a jelenlegi izraeli vezetés Szíria szomalizációját akarja azért, hogy ne legyen ennek az országnak se erős kormányzata, és központilag irányított hadserege. Ha ugyanis Szíriának nincs hadserege, akkor a rendelkezésére álló fegyverzeteket sem tudja hatékonyan felhasználni. Ezáltal megnyílik az út Irán felé úgy, hogy nem kell számolnia az izraeli harci-gépeknek a szíriai légelhárító tüzérséggel, a földlevegő rakétákkal és vegyi fegyverek bevetésével.

A Szíriával és az Irán elleni támadás előkészítésével kapcsolatos információk az izraeli külügyminiszter, Avigdor Lieberman, hivatalának az egyik titkos aktájából kerültek nyilvánosságra. Ez az akta tartalmazza azt, hogy Netanjahu és Lieberman miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, amikor az legutóbb látogatást tett Izraelben. Az izraeli közvélemény nem kételkedik ennek a jegyzőkönyvnek a hitelességében. Az Izraelben élő Israel Shamir ezt a jegyzőkönyvet lefordította héber nyelvről angolra, és mi ezt a változatot olvastuk el. Eszerint Netanjahu arra kérte Putyint, hogy tegye lehetővé Bashar Assad szír elnök távozását a hatalomból. Netanjahu szó szerint ezeket mondotta:

Ön kinevezheti az utódját és mi nem fogjuk ellenezni. Egyetlen feltételünk van – az utódnak szakítania kell Iránnal.”

Putyin erre így válaszolt:

Nekünk nincs jelöltünk Bashar utódjára. Önöknek van?”

Mire Netanjahu ezt jegyezte meg:

Nekünk sincs, de hamarosan közöljük Önnel jelöltünket.”

Ebből a rövid párbeszédből is látható, hogy Izraelnek meghatározó befolyása van a szíriai lázadókra. Ha Tel-Avivnak módjában áll kijelölni Assadnak az utódját úgy, hogy azt elfogadják a lázadók, az egyben azt jelenti, hogy az ‘Iszlamista forradalmárok’ vezetői Qataron, Szaúd-Arábián, majd Párizson és Washingtonon keresztül Tel-Avivból kapják a parancsokat. Az már közismert, hogy a Szíriában harcoló iszlamista lázadók és profi zsoldosok nyíltan is keresik a barátságot Izraellel. Az azonban nem volt eddig világos, hogy Izrael gyakorolja a végső irányítást és kontrollt a szíriai lázadók felett.

A jelek szerint Netanjahu zöld fényt kapott Washingtonból és ezért tehetett egy ilyen ajánlatot az orosz elnöknek. Eszerint az Egyesült Államok és Izrael nem bánja, ha Szíria továbbra is az orosz érdekszférába tartozik, ha az új elnök és rezsimje megszakítja a kapcsolatokat Teheránnal. Ebben a vonatkozásban Izrael az a meghatározó tényező, amely a felkelés mögött áll.

Azt sem lehet azonban kizárni, hogy Netanjahu és Lieberman ajánlata csak ügyes fogás volt annak a kiderítésére, hogy vajon melyek Oroszország szándékai. Ebből a szempontból figyelemre méltó az, amit Putyin mondott:

Mi nem köteleztük el magunkat Assadnak. A lázadás előtt ő sokkal gyakrabban látogatott Párizsba, mint Moszkvába. Nincs titkos stratégiánk Szíria vonatkozásában. Megkérdeztem Obama elnöktől, hogy melyek az Egyesült Államok szándékai Szíriával; miért utasítják el az amerikaiak Assadot? Az az oka ennek, hogy nem képes megegyezni Izraellel? Vagy hogy kapcsolatokat ápol Iránnal? Vagy a Libanonnal kapcsolatos magatartása miatt? Nem kaptam komoly választ. Obama arra hivatkozott, hogy Assad erőszakosan elnyomja a szíriai népet. Erre megjegyeztem, hogy az erőszakot Qatar és Szaúd-Arábia beavatkozása okozza.”

Érthető, hogy Putyin nem lát tisztán: ha felajánlják Szíriát, hogy az maradjon Oroszország érdekszférájában, akkor miért ellenzi az Egyesült Államok a szíriai kormányt? Lehet, hogy Washington Izrael kívánságának tesz eleget? Akkor végül is mik Izrael szándékai? Putyin saját válasza minderre az volt, hogy Izrael célja Szíria szomalizálása. Előzőleg már Irakot is sikerült szomalizálnia. Netanjahu a tárgyaláson nem utasította vissza az orosz elnöknek ezt az interpretációját.

Israel Shamir írja (http://www.counterpunch.org/2012/07/30/israels-plan-for-syria/), hogy Putyin lényegében ugyanazt az álláspontot képviselte, mint Yinon, izraeli stratéga, valamint a neokonzervatív politikai körök. Eszerint a közel-keleti térséget, beleértve Szíriát is, szomalizálni kell. A szomalizálás lényegében azt jelenti, hogy a központi államhatalmat felszámolják és az adott ország mozaikszerűen kisebb régiókra esik szét, amelyeket diktátori hatalommal rendelkező helyi hadurak felügyelnek. Ha nincs központi kormány, akkor nincs egységes hadsereg, és az adott ország szabad prédává válik.

Shamir szerint az izraeli vezetők még mindig folytatják rendkívül kockázatos és rövidtávú célokat követő stratégiájukat, és ezért támogatják a polgárháborút Szíriában. Assad elnök eltávolítására törekednek, fel akarják számolni a központi hatalmat, és Szíriát is egymással rivalizáló fegyveres csoportok mozaikjává kívánják átalakítani. Ha sikerül létrehozniuk a belső szeparatizmust, akkor már nem kell félni attól, hogy a damaszkuszi kormány légi-ereje közbelép, amikor az Irán felé haladó izraeli harci gépek áthaladnak Szíria légterén. Ez a fajta izraeli stratégia rendkívül veszélyes, mint ahogy kockázatos volt 2006-ban is a Libanon elleni támadás.

A Putyin-Netanjahu tárgyalásokról szóló jegyzőkönyv tanulsága szerint Oroszország két lényeges engedményt tett Izraelnek. Putyin megígérte, hogy Moszkva nem szállítja le Szíriának a már szerződésben foglalt S-300 légelhárító rakétákat, és nem ad át rakétákra vonatkozó információkat a Hezbollah-nak.

Figyelemre méltó, ahogyan Israel Shamir értékeli a nyilvánosságra került információkat:

A kiszivárogtatott jegyzőkönyvek fő következtetése az, hogy az izraeli vezetők továbbra is a veszélyes életet részesítik előnyben, miközben néhány más ország, nevezetesen Oroszország, a stabilitásra törekszik. Az izraeliek szeretik a játék izgalmát és ennek megfelelően hatalmi játékot űznek. Ha nem kockáztatsz, nem is nyersz, - mondják. Készek rövidtávú kockázatokat vállalni hosszútávú előnyök érdekében. A szíriai hadsereg felszámolása bizonyára nyereség lenne hosszútávon Izrael számára.”

Putyin továbbra is azt szeretné, ha Assad szír elnök távozására a hatalomból alkotmányos úton kerülne sor. Mario Monti olasz miniszterelnöknek Szocsiban kifejtette, hogy ha alkotmányellenesen távolítják el a hatalomból Assadot, akkor egyszerűen csak vezetőcserére kerül sor és minden marad a régiben. Ebben az esetben a polgárháború elhúzódhat bizonytalan ideig, ahogyan annak tanúja lehetett a világ Afganisztánban.

Putyin hangoztatta, hogy a damaszkuszi kormánynak és ellenzékének abba kell hagynia az erőszakos cselekményeket és tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Az érdekelteknek Szíria jövőjéről nem fegyveres erővel, hanem a kölcsönös érdekek alapján folytatott tárgyalásokkal kell dönteniük.

Fontos tanácskozásra került sor Szíria ügyében Teheránban is 2012 augusztus közepén. Az iráni kormány meghívására harminc állam küldte el képviselőit az iráni fővárosba, hogy támogatásukról biztosítsák Assad szír elnök rendszerét. A résztvevők felszólították a szemben álló feleket, hogy kössenek fegyverszünetet, és koordinálják a humanitárius segélyek szétosztását. Sürgették az illegális fegyverszállítások leállítását Szíriába, ily módon is elősegítve azt, hogy a szír nép maga dönthessen sorsáról.

Ez a tanácskozás Teheránban, amelyen a világ népességének mintegy a felét képviselő országok küldöttei vettek részt, válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a NATO-tag Törökország, valamint a Perzsa-öböl Együttműködési Tanácsa, a GCC, fegyverrel, és nagyösszegű készpénzzel támogatja azokat a fegyveres lázadókat, akik közvetlenül kapcsolatban állnak az Al-Kaidával.

A Nyugat továbbra is megtesz mindent, hogy destabilizálja Szíriát. Az elhúzódó válság nyomán azonban a világ közvéleménye is egyre több információhoz jutott az úgynevezett lázadók valódi természetéről. Az ENSZ közvetítése is zsákutcába torkollott és valójában csak álcázta az egyre intenzívebbé váló külföldi katonai beavatkozást.

Oroszország és Kína kétszer is megvétózta a Nyugatnak azt a szándékát, hogy Líbiához hasonló módon Szíriában is rendszerváltást kényszerítsen ki. A Nyugat a béke helyreállítását színlelve valójában nagyméretű titkos háborút szervezett meg. A diplomáciai fronton látszatra elfogadták a Lavrov orosz külügyminiszter és Kofi Annan ENSZ közvetítő által kidolgozott tervet, ugyanakkor elősegítették, hogy több tízezer zsoldos érkezzen Szíriába és csatlakozzon a külföldről finanszírozott „Szabad Szír Hadseregnek” nevezett kormányellenes erőkhöz.

A 2012. július 18-án végrehajtott támadással a zsoldos haderőnek sikerült megölnie a szíriai hadsereg több vezetőjét, de ez sem hozott áttörést és a lázadók nem tudták kikényszeríteni a rezsimváltást. Peking és Moszkva harmadszor is megvétózta a Líbiához hasonló nyugati beavatkozást. Ezért a Nyugat a káosz elmélyítését választotta. Szabotálta a Lavrov-Annan terv végrehajtását, és nem titkolták, hogy Bashar al-Assad elnök megölését is számításba vették.

Obama amerikai, és Hollande francia elnök ultimátumot intézett Assadhoz azt sugalmazva, hogy a szír elnök vegyi fegyverek bevetésére készülne. Mindez a Bush-kormányzatra emlékeztet, amikor az Irak elleni háborút azzal indokolta, hogy Bagdadnak bevetésre kész tömegpusztító-fegyverei vannak. Ez dezinfomációnak bizonyult és nem volt semmi ténybeli alapja. Az így létrejött patthelyzet arra késztette Kofi Annan-t, hogy lemondjon ENSZ közvetítői szerepéről.

Obama elnököt izraeli részről gyakran éri az a bírálat, hogy nem lépett fel elég keményen Iránnal szemben. A tények azonban azt bizonyítják, hogy az amerikai elnök Iránnal szemben alkalmazott lépései keményebbek voltak, mint hivatali elődeié. Obama rendkívül szigorú szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amelyek sok kárt okoztak Teheránnak. Már 2008. elején utasítást adott a kibernetikai háború kiterjesztésére Irán ellen.

Hossein Mousavian, aki jelenleg az amerikai Princeton Egyetemen tanít, és aki éveken át az iráni nukleáris tárgyalócsoport szóvivője volt, 2012. augusztus 29-én, a Reuters által közzétett írásában húsz okot is felsorol arra, hogy miért veszélyes egy Irán elleni katonai támadás.

Elsőként említi, hogy Irán vallásilag elkötelezte magát a tömegpusztító-fegyverek ellen és szigorúan megtiltotta azok gyártását és felhalmozását.

Másodikként azt említi, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint négyezer órán át ellenőrizte Irán nukleáris létesítményeit és nem talált bizonyítékokat nukleáris fegyverprogramra vonatkozóan.

Harmadszor az amerikai nemzetbiztonsági becslés megerősítette, hogy Iránnak nincsenek nukleáris fegyverei és nincs is olyan ipari háttere, hogy képes lenne ilyenek előállítására. Negyedikként azt említi Mousavian, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Iránt, akkor Irán kilépne az Atomsorompó-egyezményből.

Ötödikként utal arra, Izrael egyoldalú támadása esetén az Atomsorompó-egyezmény helyzete még gyengébb lenne. Izrael nem tagja az egyezménynek és így egy atomhatalom támadna meg egy atomhatalomnak nem minősülő országot. Ezzel szerte foszlanának a nukleáris fegyverkezés elleni erőfeszítések.

A hatodik érv egy Irán elleni támadásra az, hogy nem tudná megsemmisíteni teljesen az iráni atomprogramot, és az hosszabb késedelmet sem szenvedne a légicsapás miatt.

Hetedik ok az, hogy Irán kilépne azonnal az Atomsorompó-egyezményből, felfüggesztené a tárgyalásokat a nemzetközi partnerekkel, a nemzetközi felügyelőket eltávolítaná nukleáris létesítményeiből, és szigorúan titokban és álcázva folytatná tovább programját.

Egy nyolcadik ok az, hogy Izrael és Amerika támadása további évtizedekre megakadályozná Washington és Teherán közeledését.

Kilencedik ok az, hogy egy ilyen katonai fellépés egyesítené Iránon belül az összes rivalizáló csoportot, hogy együttesen védje meg hazája egységét, identitását és jogait.

A tizedik ok, amit Mousavian megjelöl az, hogy Obama erőfeszítéseket tett a muzulmán világgal való kapcsolatok javítására. Egy Irán elleni támadás újraélesztené az Amerika ellenességet az iszlám világ egészében.

Tizenegyedik ok az, hogy az iraki és az afganisztáni háborúk nagy terheket róttak az amerikai költségvetésre. Egy újabb elhúzódó háború akadályozná az Egyesült Államok gazdasági helyzetének a javulását.

Tizenkettedik ok az, hogy egy csapásmérés veszélyeztetné a Hormuzi-szoroson keresztül áthaladó olajszállítmányok biztonságát és emiatt a kőolaj hordónkénti ára akár háromszáz dollárig is növekedhetne.

A tizenharmadik ok, hogy máris erős az Amerika-ellenesség a Közel-Keleten, egy Irán elleni támadás esetén ez fokozódna. A politikai berendezkedés és vezetés számos Amerika-barát országban távolodna az Egyesült Államoktól. Ez tovább növelné Irán befolyását ebben a térségben.

Mousavian tizennegyedikként azt említi, hogy Iránnak messzire ér a keze, és nagy befolyása van a Közel-Keleten, amit ki is használna a maga javára egy háborús konfliktus esetén.

Tizenötödikként arra utal, hogy Irán egy fegyveres konfliktus esetén sokkal bonyolultabbá tenné az iraki és az afganisztáni helyzetet. Ez különösen most érzékenyen érintené az amerikai hadsereget, mert egységei szét vannak szórva és kivonás alatt állnak, illetve a távozásukat készítik elő.

Tizenhatodiknak említi Mousavian azt, hogy Amerika számára rendkívül fontos Izrael biztonsága. Egy izraeli támadás súlyos következményekkel járna mindkét országra nézve. A háború kiélezné a belpolitikai feszültséget, amely veszélyeztetné Jeruzsálem és Washington kapcsolatát. Ez akár még fel is bonthatná Izrael szilárd kétpárti támogatását. Ez még inkább alá ásná Izrael biztonságát.

Tizenhetedik ok az, hogy Izrael már így is elszigetelt. Egy Irán elleni háború tovább rontaná a helyzetét, még feszültebbé tenné mind az amerikai, mind az izraeli kapcsolatokat a térségében.

A tizennyolcadik ok, hogy az Egyesült Államokat akkor is cinkosnak tekintenék a támadásban, ha azt Izrael csak egyedül hajtaná végre. Emiatt a térségben lévő amerikai támaszpontok és az ott állomásozó katonák az iráni válaszcsapások célpontjaivá válnának. Tizenkilencedikként azt emeli ki, hogy egy izraeli vagy amerikai támadás tovább mélyítené a szakadékot az Egyesült Államok és Oroszország, valamint Kína között. Pekinghez és Moszkvához kell számolni az el nem kötelezettek mozgalmának a többségét is. Talán az európai és regionális szövetségesek között is széthúzást eredményezne, ahogyan arra az iraki háború esetén is sor került. Mousavian huszadikként végül hangsúlyozza, hogy továbbra is meg van a diplomáciai megoldás lehetősége. De ennek kihasználásához szükség van a Nyugat és Izrael rugalmasabb és a realitásokhoz jobban igazodó magatartására. Irán készen áll az együttműködésre, hogy egy igazságos megállapodásra kerülhessen sor. Ennek szerves részét alkotná az, hogy Teherán továbbra is együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel és kötelezettséget vállalna arra, hogy csak 5%-kos finomságú urándúsítást végez, és teljes mértékben tartózkodik atomfegyver gyártási program beindításától. Cserébe viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Irán jogát a legitim urándúsításra ugyanúgy, ahogy az más államokat is megillet. A kapcsolatok normalizálásához tartozik a szankciók és az embargó teljes megszüntetése.

Mousavian nem tesz említést Szíriáról, de több magasrangú iráni vezető is nyilatkozott arról, hogy Teherán nem engedné meg a szíriai rendszer összeomlását, a damaszkuszi kormány és az elnök alkotmányellenes eltávolítását. Szíria kérdésében élesen szemben áll Irán Szaúd-Arábiával, és a Perzsa-öböl térségében egyáltalán nem dőlt még el az erőviszonyok átalakításáért folyó küzdelem.

Irán számára nagy külpolitikai győzelemnek számít, hogy sikeresen zajlott le 2012. augusztus 26-tól 31-ig Teheránban az el-nem-kötelezett országok vezetőinek a tanácskozása. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető és Mahmoud Ahmadinejad államelnök meghívására jelen volt az iráni fővárosban Mohamed Morsi egyiptomi elnök, Ban Kimoon ENSZ főtitkár, Monmahar Singh indiai elnök, Asif Ali Zardari pakisztáni elnök, hogy csak néhány nevet említsünk.

Morsi, az arab világ szellemi központjának számító Egyiptom új vezetőjeként egyben át is adta az el nem kötelezett országok mozgalmának a vezetését három évre Iránnak. Az El-Nem Kötelezettek Mozgalmát Nasszer egyiptomi, Nehru indiai, Tito jugoszláv és Szukarno indonéz elnök alapította 1961-ben Belgrádban.

A hidegháborúnak ebben az időszakában a nyugati világ valamint a Moszkva és Peking által vezetett kommunista tömb fegyverkezési versenyt folytatott és óriásira duzzadt nukleáris fegyverarzenált halmoztak fel. A békés egymás mellett élésről folytak a tárgyalások, ez azonban nem elégítette ki számos nép és állam elvárásait. Ezért egy harmadik utat kerestek maguknak, amely a Pancsa Sila öt alapelve szerint működne:

Ezek az alapelvek az egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés. Ezt az elnemkötelezettek mozgalma 1954-ben, Delhiben, el is fogadta. Ha 2012-ben olyan hatalmas országok, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a külpolitikájában egységesedő Európai-Unió, továbbá Izrael magáévá tette volna ezt az öt alapelvet, és ennek megfelelően alakította volna kapcsolatait Líbiával, Szíriával, Iránnal, Afganisztánnal, a Balkán-félsziget államaival, vagy a közép-amerikai Panamában, Hondurasban, továbbá Irakban, Venezuelában, Bolíviában, Egyiptomban, valamint Mexikóban, Argentínában, Szudánban és Chilében, akkor egy sor konfliktust el lehetett volna kerülni.

Ma, amikor a szervezett magánhatalom is globalizálódott, nehéz elképzelni, hogy a nagy nemzetközi bankok és multinacionális cégek hajlandóak lennének ennek az öt alapelvnek a figyelembevételével működni. Ehelyett egy képmutató kettős-mércének vagyunk nap mint nap a tanúi. Ez a képmutatás tetten-érhető szinte miden területen a kábítószer és a pénzmosás elleni harctól kezdve egészen a terror elleni háborúig.

Akkor, amikor a két világrendszer és atomfegyverei farkasszemet néztek egymással, a békés egymás mellett élés valójában békés egymás mellett félés volt. Kölcsönösen féltek egymás elpusztításától. A Szovjetunió felbomlásával lényegesen kiegyensúlyozatlanabb rendszer jött létre. Az államok feletti hatalmat gyakorló pénzhatalmi világelit Amerikát használja eszközül gyarmatosító céljai elérésére. A teheráni tanácskozás lehetővé tette, hogy az El-Nem Kötelezettek Mozgalma újra rendezze sorait és ismét a nemzetközi erőviszonyok kiegyensúlyozó erejévé váljék. Ezt bizonyítják azok az iráni kezdeményezések, amelyeket a csúcstalálkozón bejelentettek a béke helyreállítására Szíriában.

Teheránnak, mint az El-Nem Kötelezettek Mozgalom irányítójának az elkövetkező három évben döntő szerepe lehet abban, hogy megóvja az emberiséget egy harmadik világháború kitörésétől. Irán erre csak akkor képes, ha szorosan együttműködik Oroszországgal és Kínával. Az irániak az ókori perzsák utódai. Ez a nagy kultúrájú nép találta fel a sakkot, amely magas-fokú intelligenciát, gyors helyzetfelismerést, lényegmegragadást, átgondolt stratégiát és előrelátást igényel. A világpolitika nagy sakktábláján folyó geopolitikai játszmát is csak hasonló képességekkel lehet sikeresen játszani.

(További részletek a Világbéke vs. világháború c könyvünkben)

 

 

   lajkolj_a_facebookon.jpg

A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK DECEMBER ELEJÉN JELENIK MEG!

A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁG ELŐFIZETÉSI DÍJA 1.000 FT KEDVEZMÉNNYEL

1 ÉVRE CSAK 5.000 FT INTERNETES RENDELÉS ESETÉN!

RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:

sza-leleplezo.jpg

SZLIMÁK HAJNALKA TEL:

+36 70 300 30 54

Email: hajnalka.szlimak@gmail.com

Ára: 1490 Ft + POSTAKÖLTSÉG

2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON, 990 Ft-ért + POSTAKÖLTSÉG, csak internetes rendelés esetén.

 

LINKAJÁNLÓ - LINKCSERE:

 ÖkonetAgro

okonet_aro.jpg

1 Liter: 2.980 FT

ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN! DUPLA TERMÉS, CSODÁS NÖVÉNYEK

Az Ökonet Agro egy speciális MIKRO BIOLÓGIAI termésnövelő készítmény, javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását és támogatja a humusz képződést. Minden növényhez! Tápanyagok megőrzése, szerves anyagok lebontása, átalakítása bioaktív anyagokká. Vízzel hígítva használható. 10 L: 23. 900FT BŐVEBBEN..

weboldalpenz.jpg.png

LEGYEN ÖNNEK IS INGYENESEN FENNTARTHATÓ HONLAPJA! 

 

INGYEN aldomain, és 1,5 GB TÁRHELY NULLA Ft éves költség!  WEBLAPKÉSZÍTÉS AKCIÓS 20.000 FT-OS ÁRON, GYOES HATÁRIDŐVEL. 5 OLDALAS TOVÁBBFEJLESZTHETŐ PROFESSZIONÁLIS HONLAP.  TOVÁBBI INFÓK...

nuovacsomag.jpg

13.300 Ft

 50%  VÍZMEGTAKARÍTÁS 4 MOZIJEGY ÁRÁÉRT!!! 

Energiatakarékos csapvégek! Évi 4x-es megtérülés, akár egy életen át! 150 kg-al kevesebb CO2 kibocsátás, mínusz 50% -os víz-és csatornadíj!  

turbobooster.jpg13.750 Ft

Gázfogyasztást csökkentő, MAGYAR találmány

Az erős mágneses térben a szén- hidrogén (pl. a fűtésre használt földgáz) összeragadt molakulái eloszlanak. A mágneskezelt gáz pedig jobban keveredik a levegővel. Hatására több hő szabadul fel, amit műszeresen lehet ellenőrizni.

weboldalpenz.jpg.png

LEGYEN ÖNNEK IS INGYENESEN FENNTARTHATÓ HONLAPJA! INGYEN aldomain, és 1,5 GB-os TÁRHELY NULLA Ft éves költség! 5 oldalas továbbfejleszthető, professzionális honlap (a vevőtől kapott szöveg és képek feltöltésével) TOVÁBBI INFÓK... 

  Keresned sem kell!

Internet.wyw.hu

 

Hun-Web Linkek

  www.hasznosoldalak.hu

Weboptim Keresőmarketing

 http://www.magyarokszovetsege.hu/

 http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php

Független Újságírók Szövetsége: http://fusz.hu

MÉDIAPARTNER: Megalapozott Döntés

Ingyenweblapok.hu-Ingyenes weblap sablonok

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 40
Tegnapi: 352
Heti: 779
Havi: 6 520
Össz.: 1 018 479

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: KISZIVÁROGTAK A TITKOS RÉSZLETEK - Drábik János
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2017 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »