A legnagyobb magyar alternatív magazin, a Leleplező könyvújság nemzetközi főszerkesztő-helyetteseként dr. Drábik Jánost hívták meg a Teheránban megrendezett GAATJP (Global Alliance against Terrorism for a Just Peace), Világöszefogás a terrorizmus ellen az igazságos békéért konferenciára. Ezen 70 ország, köztük az USA, Oroszország, Izrael és Kína is képviseltette magát. A két tagú Hungary-delegáció másik tagja az az Afrikában és az arab világban is nagy tisztelettel övezett dr. Mihálffy Balázs volt, aki a Koránt arabból magyarra fordította (mellesleg MPILO címû könyvét a Leleplező közli folytatásban). Drábik János előadást tartott angolul a teheráni központi egyetemen, de azt álmában sem gondolta volna, hogy három tévé és két iráni újság is interjút készít vele, arra meg aztán még inkább nem számított, hogy Ahmadinezsád, Irán elnöke barátságosan megöleli. Iráni élményeiről szer-kesztőségi interjút készítettünk Jánossal.
- Mi volt az előzménye az elnökkel történteknek?
- A fontosabb delegációk vezetőit váratlanul meghívta magához az iráni elnök az elnöki rezidenciájára. - mesélte Drábik János - Abba a terembe, ahol 90 100-an lehettünk engem a második sorba ültettek le. Amikor az első sorba is megérkeztek a vendégek, akkor derült ki, hogy az elnök ült elém. Kicsit furán éreztem magam közvetlenül a háta mögött. Mint minden rendezvény ez is azzal kezdődött, hogy bejött az egyik vallási vezető, aki a Koránból a szokott módon fohászt olvasott fel énekelve. A hangja olyan tükéletes volt, hogy akár Carreras is megirigyelte volna. A muszlim többségû hallgatóság a szokott módon válaszolt rá.
Ezt követően öt fontos delegátus röviden köszöntötte az elnököt és a résztvevőket.
- Kik voltak ezek?
- Ezek között volt az izraeli küdöttség egyik tagja egy tekintélyes ortodox rabbi, de szólt néhány szót az a brit állampolgásráságú személy is, akit pakisztánban őriztbe vettek, majd guantanamóban több éven át elkülönített zárkában fogva tartottak, aztán vádemelés és minden indokolás nélkül szabadon engedtek és azóta Londonbanb él. Nagyon érdekes volt az, amit egyik írországi professzorasszony foglalt össze az IRA küzdelmének a tanulságairól. Utánuk következett hatodikként Ahmadi-nezsad elnök, aki rendkívül érdekes beszédet tartott.
- Fel tudnád idézni?
- Beszédében hangsúlyozta az emberiség békéje szempontjából rendkívül fontos az igazságosság és ebből kiindulva fejtette ki álláspontját a terrorozmus elleni küzdelemről. Kitért arra, hogy ,,Az USA nem azért ölte meg bin Ladent, hogy harcoljon a terrorizmus ellen és nem azért, hogy felszámolja azokat a csoportokat, amelyekről azt állítja, hogy teroristák. Ez az akció a választási propaganda részét képezte, hogy így szrerezzen az elnök szavazatokat magának". Ahmadinezsad elnök ehhez hozzátette: pontos információi vannak arról, hogy bin Ladent a halálát megelőzően fogságban tartotta hosszabb időn át az amerikai hadsereg. ,,Az előző amerikai elnök, Gerorge W Bush azért támadt a térségükre, hogy megmentse országa gazdaságát és szavazatokhoz jusson, megölt egymillió embert, és az utóda ugyanezt a stratégiát folytatja"
Ahmadinezsad arogánsnak nevezte ezt a hanyatló rendszert ,,Nem lesz változás, egy igazságtalan globális rendszerben a bábfigurák meváltoztatásával". Említést tett arról is, hogy véleménye szerint a jelenlegi rendszer az USÁ-ban és Izraelben meg fog változni és az igazságosság diadalmaskodni fog a Földünkön.
- Rátérnél az elnöki ölelésre?
- Igen. A nagy tetszéssel és hosszú tapssal fogadott beszédét követően közölték a hallgatósággal, hogy az elnök hajlandó néhány résztvevővel közös fotót készíteni. A jelenlévők közül zöbben is éltek ezzel a lehetőséggel és kimentek ahhoz az emelvényhez, amelyen az elnök állt és sorban állva várakoztak.
Én ülve maradtam, de mégiscsak beálltam a sorba a kísérőm unszolására, mert ő arra hivatkozott, hogy egyedüli magyar vagyok, én se maradjak ki. Előttem egy Izraelnől érkezett ortodox rabbi állt, aki fontos és katarktikus beszédet mondott. Azt láttam, hogy a többi muszlim részvevőhöz hasonlóan ő is átadta az ajándékát, ő például egy díszes könyvet. Erre a helyzetre én nem készültem. Semmit se hoztam magammal. Ekkor eszembe jutott, hogy a zsebemben van az aranyozott nyakkendőtûm, amely a szentkoronát, a legfontodabb nemzeti szimbólumunkat ábrázolja. Gyorsan döntöttem, ezt adom ajándékba az elnökenk. De azt is jelezni kellett, hogy én a szokásos muszlim üdvözlési mód szerint én nem ksözönthetem őt, ezért csak annyi mondtam: I am hungarian, vagyis magyar vagyok és átadtam a díszes nyakkendőtût azzal, hogy rajta van népünk szent jelképe a Szentkorona. ő kedvesen megköszönte. Utána mindkét karjával átölelt ezt mondta angolul: ,,I like the hungarians", vagyis szertetem a magyarokat. Teljesen zavarban voltam, mert közben barátságosan magához szorított.
- Mire gondoltál közben?
- Arra, hogy nem mondhatta ugyanezt a többi országból érkezett delegációk vezetőinek. Ezek a belőle spontán előjövé kedves szavak személy szerint nem nekem szóltak, hanem a magyaroknak. Vajon mit tudhat az iráni elnök népünkről, hogy ezt mondta? 1956 jutott eszembe, aztán a magyar történelem, a ma-gyar kultúra. Nem tudom, hogy valójában hogyan került a ma-gyarokkal kapcsolatba ennek a 7o milliós nagy multú népnek a hivatalban lévő elnöke.
- Mivel érhetted el ezt, János?
- Nem tudom, hiszen elég mostoha körülmények között fogadott a konferencia. Először is az uruguay-i delegációhoz soroltak, aztán amikor helyesbítettek magyar lettem, de akkor meg a szlávok közé tettek és így kaptam orosz-arab tolmácsot. Még sze-rencse, hogy a német és az angol mellett valamennyire oroszul is tudok. Fiatalabb koromban, amikor még Magyarországon éltem én vezettem az ERBE jogi osz-tályát így nekem is ki kellett többször is kiutazni a Paksi Atomerőmû szerződéseinek jogi előkészítésére. Akkor sokkal jobban beszéltem oroszul, de utána emigráltam, s szinte az angol lett az anyanyelvem. Elnézést, hogy elkalandoztam, de az volt a kérdésed, mivel érhettem el, hogy az iráni elnök is kiválasztott? Nos, vaszínûleg az előadásomra figyelhettek fel, amelyik igencsak egyedi volt.
- Miről szólt?
- Azt kíséreletm meg kimutatni, hogy mi a terrorizmus leglényegesebb tulajdonsága, ami megkülönbözteti az összes többi harci módszertől, az erőszak al-kalmazásának minden más változatától. Ezt azért nem részle-tezem, mert a Leleplező mostani számában olvasható a teljes szöveg. A másik téma, amit egy szekcióülésen előadtam sokakat elgondolkoztatott. Azt elemeztem, hogy milyen összefüggés van a makrozgazdasági tényezők és a terrorizmus között. Pontosabban bevezettem egy új fogalmat, a pénzügyi terrorizmusét. Rávilágítottam arra, hogy miként lehet pénzügyi eszközökell olyan visszaéléseket elkövetni, amely ártatlan milliók életét teheti lehetetlenné és akár a halálukat is okozhatja.
- Felfigyehettek a Leleplező-ben megjelent egyedi írásaira is?
- Igen. Bizonyára ismerhették a Leleplezőben közölt, hamarosan könyvben is megjelenő izraelita tudósok és kutatók munkáit összegző és elemző zsidó-sorozatomat...
- Szerintem felfigyelhettek arra az írásodra is, amiben a világon egyedül te állítottad azt...
- Igen, a grúz-orosz konfliktust elemezve épp az ellenkezőjét állítottam annak, amit a hivatalos nyugati média szajkózott, vagyis azt, hogy nem az oro-szok támadtak, hanem az ellenkezőleg a grúzok. Grúziában ugyanis akkor a miniszterelnök, a hadügyminiszter és még egy kulcsfontosságú miniszter is izraeli állampolgár volt. Azt bizonygattam, hogy a konfliktust felthetően izraeli ösztönzésre a grúzok kezdeményezték. Az ok nyilvánvaló volt: az akarták elérni, hogy egy esetleges iráni elleni háborúban a náluk kialakítandő támaszpontokról az izraeli vadászgépek percek alatt irán területére repülhesenek. A cikkem eljutott a Kremlbe és orosz lapok, majd ameriakiak is reagáltak rá.
(A folytatás a Leleplező 2011 / 2 - új számában olvasható)
A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:
SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 20 221 95 77