Drábik János: A pénzkartell hódító háborúja

 

A pénzügyi terrorizmus III. Egy láthatlan karmester vezényli a hitelminősítőket, a spekuláns tőkét, az óriásbankokat, a nagybefektetőket és a picot. Nem tudni, hogy Soros György kiket és hogyan irányít, de ő a kulcsfigura? (...)

 

Soros György és az Európai Unió válsága

Ismert tény, hogy a 2007-2008-as pénzügyi válság nyomán a Soros Fund Management vagyonkezelő pénzintézet tovább gyarapította az általa kezelt vagyont, miközben a vetélytársak óriási összegeket buktak. Egyedül 2008-ban 1,1 milliárd dollárral sikerült Soros Györgynek a magánvagyonát gyarapítania. A befektetőbankárnak az a véleménye, hogy egy erős és egységes közép-európai hatalom hiánya miatt a jelenlegi pénzügyi válság súlyosabb kimenetelű lehet, mint amilyen a Lehman Brothers világcég 2008. szeptember 15-i összeomlása után következett. Soros kijelentette: „Igen nagy az esély arra, hogy ez a válság súlyosabb kimenetelű legyen, mint a Lehman Brothers bukása nyomán bekövetkezett válság. Ezért is jelent komoly problémát. Szükség van a válságra, hogy Európában kialakuljon a központi hatalom iránti igény és közös akarat. Azonban azt még nem lehet tudni, hogy mit fog tenni ez a központi hatalom." (Olvasható a New York Times 2011. szeptember 6-i számában)

Hozzátette még, hogy Európának három hiányzó tényezőre van sürgősen szüksége: központi hatalomra, euró-kötvényekre és egy kilépési mechanizmusra az euró-zónából a csődbe jutott országok számára. Soros utalt arra is a New York Times-nak adott interjújában, hogy az Egyesült Államokban újabb mély válság van kialakulóban. Erre ő személy szerint úgy reagált, hogy saját fedezeti alapja 2011. szeptember közepétől már nem elérhető külső befektetők számára.

Nemcsak Soros György, de Jean-Claude Trichet is központi kormányzást akar Európában, amely képes lenne szorosan integrálni az Európai Unió-hoz tartozó országok gazdasági életét, és azt hatékonyan irányítani. Az Európai Központi Bank elnöki tisztségét 2011. november 1-ig betöltő Trichet (utóda az olasz központi bank elnöke Mario Draghi lett) valójában a mostaninál kevésbé „nehézkes", vagyis kevésbé demokratikus rendszert akar ráerőltetni az európaiakra. A tagállamok polgárainak többé már nem lenne semmilyen beleszólása abba, hogy miként használják fel az adóikból befolyt összegeket. A jelenleg érvényben lévő rendszer szerint a görög kölcsön folyósításához valamennyi tagállam parlamentjének meg kell szerezni a jóváhagyását, és ratifikálnia kell ezt a döntést. Egy ilyen eljárás több hónapot is igénybe vesz. Amikor azonban sürget az idő, az ilyen lassú, nehézkes rendszer már nem kielégítő.

Trichet a Bilderberg csoporthoz tartozó közéleti személyiség, és az államok feletti Pénzkartell bizalmi emberének számít. Véleményét tehát a globalista hatalmi elit álláspontjának is tekinthetjük. A Pénzkartell azért kívánja gyengíteni az Európai Unió gazdasági rendszerét, hogy előkészítse az egységes világkormány hatalomátvételét a válság megoldásaként. Maga Trichet, az EKB korábbi elnökeként, számos pénzügyi tranzakcióval készítette elő azt a pénzügyi válsághelyzetet, amely nemcsak Görögországot sújtja, de súlyos következményekkel járhat az euró-zóna valamennyi tagállamára és az Európai Unió egészére. Trichet 2010-ben a nagyhatalmú Külkapcsolatok Tanácsának a New York-i központjában terjesztette elő a G20-ak és a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS tervezetét egy világszintű központi kormányzati struktúra létrehozására. A bázeli Bank for International Settlements irányító bankárai közé tartozik többek között Ben Bernanke, a FED első embere, valamint Mervyn King, a Bank of England, a brit központi bank elnöke is, vagyis a világ két legfontosabb pénzpolitikusa.

2011. április 8 és 11 között a New Hampshire tagállamban lévő Bretton Woodsban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alapításának színhelyén Soros György fontos tanácskozást szervezett, ahol az új pénzügyi világrend aktuális kérdéseit vitatta meg a tudományos élet, az üzleti világ és a kormányzat mintegy kétszáz vezető személyisége az Institute for New Economic Thinking, INET (az Új Gazdasági Gondolkodás Intézete) rendezésében. A Mount Washington Hotelben tartott tanácskozáson részt vett többek között Paul Volcker, a FED korábbi elnöke, Gordon Brown, volt brit kormányfő, valamint Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem tanára, a Világbank egyik Nobel-díjas volt irányítója.

Soros György azért választotta a történelmi helynek számító Bretton Woods-ot, mert így is jelezni akarta, hogy olyan korszakalkotó reformokat szeretne, mint amilyenekre 1944-ben került sor John Maynard Keynes, brit közgazdász irányításával. A XX. század talán legkiválóbb közgazdásza már 1936-ban befejezte fő művét, „A Foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete", röviden az „Általános elmélet" című korszakalkotó munkáját. A keynesianizmus tette lehetővé a Nyugat kiemelkedését a világháborús pusztításából. Keynes ugyanis javasolta, hogy tegyék lehetővé az államoknak és a kormányoknak a pénz kibocsátását, és szüntessék meg azokat a korlátozásokat, amelyeket a pénz aranyfedezethez való kötöttsége jelentett. Már ekkor is a nemzetközi Pénzkartell és globális pénzügyi struktúrái ellenőrzése alatt állt a világ aranykészletének a túlnyomó része, Keynes mégis keresztül tudta vinni elképzelését. A Pénzkartell azért egyezett bele a keynesianizmus általánossá tételébe, mert elősegítette a gazdasági növekedést és a gazdasági stabilitást. Ez a növekedés és egyensúly hosszabb időn át biztosította a Nyugat jólétét. Hátránya viszont az volt, hogy a történelemben eddig nem ismert mértékben adósította el a világ egészét, beleértve az államokat és a gazdasági élet szinte minden szereplőjét, a vállalatokat, a bankokat és az egyes személyeket. Ennek a rendszernek a hátrányos következménye végül is a világ pénzügyi rendszerének az összeomlásában csúcsosodott ki.

 

Soros György az 'új Keynes'

Úgy tűnik, hogy Soros György egyfajta ‘új Keynesként‘ kívánja megmenteni a világgazdaságot, létrehozva az új pénzügyi világrendszert. Az ő fennkölten hangzó kétértelmű megfogalmazásában a világ pénzügyi problémáit reformokkal, kooperációval, egyenlő részvétellel és hasonlókkal lehet megoldani. Soros akkor mondja ki a lényeget, amikor az eddig ismert állami szuverenitás feladását szorgalmazza. Véleménye szerint az új világrendnek túl kell haladnia a pénzügyi rendszeren. („Reorganizing the world order will need to extend beyond the financial system", idézi Pete Papaherakles az American Free Press 2011. április 7-i számában.)

Ugyancsak Pete Papaherakles idézi fenti írásában Soros Györgyöt, amely szerint „America should be replaced by a world government with a global currency under UN rule" Eszerint a pénzügyi összeomlástól és gazdasági válságtól gyengélkedő Amerikát fel kell cserélni egy világkormányzattal, amelynek átmenetileg saját világvaluta áll a rendelkezésére az ENSZ keretében. Soros szerint már most el kell ismerni, hogy a világgazdaságban Kína a legfontosabb szereplő, és az Egyesült Államok jövőben csak másodhegedűs lehet. Az államok feletti Pénzkartell frontembere, Soros, elhallgatja azt, hogy az Egyesült Államok iparának a több évtizede tartó kiszervezése, „offshore"-olása - kitelepítése Ázsiába és Dél-Amerikába - valamint az amerikai határok megnyitása és az erőforrások értelmetlen háborúkra való elpazarolása, a nemzetközi Pénzkartell világstratégiájának megfelelően került megvalósításra. Be volt tervezve az is, hogy a nemzetközi Pénzkartell és nagyhatalmú irányítói most azt mondhassák a világnak: a jelenlegi pénzrendszer összeomlott, és pontosan azok a spekulánsok, akik ezt az összeomlást előkészítették és végrehajtották, alkalmasak arra, hogy ezt a rendszert egy újjal, egy állítólag jobbal lecseréljék.

A hivatalos tömegtájékoztatás nem sokat beszél róla, de megfigyelők számon tartják, hogy Soros György első milliárd dollárját devizaspekulánsként 1992-ben szerezte, amikor megshortolta az angol fontot, és ezáltal brit polgárok millióit károsította meg. Ismertebb Sorosnak az 1993-tól 1999-ig tartó oroszországi gazdasági és pénzügyi válságban játszott szerepe. Ennek részleteit elolvashatjuk Szergej Glazijev „Népirtás, Oroszország és az Új Világrend" című munkájában, amely angolul (Genocide, Russia and the New World Order) 1999-ben Washingtonban jelent meg.

Egy másik orosz kutató, O. A. Platonov azt is megírja könyvében (O. A. Platonov: 'Oroszország a szabadkőművesek uralma alatt.' Moszkva, Ruszkij Vjesztnyik, 2000, 53. old.), hogy Soros György volt csaknem az összes olyan pénzügyi-gazdasági manipuláció központi alakja és kezdeményezője az 1990-es években Oroszországban, és az általa szorgalmazott sokkterápia volt az, amely végül az 1998-as pénzügyi összeomláshoz vezetett. Ő állt  Csubajsz, Gajdar, Burbulisz és más újonnan feltűnt magasrangú orosz szabadkőműves funkcionárius háta mögött a privatizációnak nevezett közvagyon-fosztogatás végrehajtásában. Ezek eredményeként az orosz nép tulajdonának döntő hányada rövid idő alatt a nemzetközi pénz-és korporációs oligarchia tulajdonába került. Az Állami Vagyon-bizottság (Goszkomimusesztvo) elnökének, V. P. Polevanovnak az adatai szerint Oroszország 500 legnagyobb privatizált vállalatát, amelyek reális értéke 200 milliárd dollárt tett ki akkori árfolyamon, szinte ingyen adták el (körülbelül 7,2 milliárd USA dollárért) a multinacionális korporációknak és felbérelt stróman-struktúráiknak. A Pénzkartell Oroszországot is az arctalan pénzviszonyokba elrejtett és ellenőrizhetetlen jogiszemély-hadosztályaival szállta meg.

Soros Györgynek tehát kulcsszerepe volt abban, hogy az 1990-es években csaknem összeomlott Oroszország gazdasága, és az orosz állam csődbe jutott. Ami akkor bekövetkezett, azt történészek az emberi történelem egyik legnagyobb méretű kollektív rablásának nevezik. Két évvel korábban, 1997-ben, Soros hasonló spekulációs tranzakciókat hajtott végre Thaiföldön és Malajziában is. Ezzel váltotta ki az ázsiai pénzügyi válságot. A malajziai kormányfő, Mahathir Mohamad, Soros Györgyöt gonosztevőnek, míg Thaiföld miniszterelnöke egyszerűen Drakulának nevezte. A Pénzkartell frontembereként fontos szerepe volt a Jugoszlávia felbomlasztásával járó nyugati stratégia kidolgozásában, de Japánban, Indonéziában, Grúziában, Ukrajnában és Burmában is számon tartják romboló hatású pénzügyi spekulációit. A Soros György által finanszírozott alapítványok és mozgalmak jelenleg is támogatják az abortuszt, a könnyű kábítószerek legalizálását, a szexuális tabuk rombolásának túltengő reklámozását, az eutanázia elterjesztését, a feminizmus minden változatát, az önvédelmi fegyverviselés korlátozását, a tömeges ázsiai bevándorlást, az azonos neműek házasságát, a multikulturalizmust és a gyökértelen kozmopolitizmust. Soros György bőkezűen támogatta Barack Obama elnökválasztási kampányát, és ezért szívesen látott és gyakori vendég a Fehér Házban. A 81 éves Soros György azt is nyíltan elmondta már széleskörű nyilvánosság előtt, hogy élete legnagyobb kihívásának tekinti, hogy megszabadítsa a világot az Egyesült Államoktól, mint nemzetállamtól, amely a stabilabb és igazságosabb új világrendnek az egyik akadálya. Soros György véleménye szerint ahhoz, hogy egy új Amerika megszülethessen, a régit le kell rombolni, mert eljött az idő a világfejlődés mély és alapos kiigazítására.

A jelenlegi monopolista pénzrendszer bírálói Soros Györgyöt a globalista pénzügyi-ragadozó prototípusának tartják. Már utaltunk rá, hogy 1992-ben egy milliárd dollár haszonra tett szert az európai monetáris politika szabotálásával. Támadást intézett az európai valuták árfolyamát szabályozó rendszer, a European Exchange Rate Mechanism (ERM) ellen. Ezt rendkívül magas-szintű tőkeáttételes spekulációval hajtotta végre az angol font ellen. Így tudta kikényszeríteni Nagy-Britannia nemzeti valutájának a leértékelését, és az Európai árfolyam-mechanizmus felbomlasztását.

Neil Clark volt az, aki a News Statesman hasábjain 2003. júniusában részletesen dokumentálta a „nyílt társadalom" prófétájának is nevezett Soros György agresszív befektetői tevékenységét. Ebből kiderül, hogy többmilliárdos hasznot húzott a kelet-ázsiai országok pénzügyi összeomlásából 1997-ben. 2002-ben pedig egy francia bíróság marasztalta el és bírságolta meg tiltott bennfentes kereskedésért. Amikor megkérdezték, mi a véleménye az általa okozott pénzügyi zavarokért, azt válaszolta, hogy „mint piaci résztvevőnek, nem kell törődnöm tetteim következményével". Tény, hogy Soros milliárdokat keresett éveken át olyan tevékenységgel, amellyel világszinten millióknak okozott súlyos károkat. A nyílt társadalom is elsősorban azt jelenti számára, hogy akadálymentesen tud bármely országban akár pusztító hatású spekulációs műveleteket is folytatni, amelynek a teljes hasznát akadálytalanul viheti ki az adott országból. Barátai és együttműködő politikustársai között megtalálhatjuk Zbigniew Brzezinski-t, Al Gore-t, Wesley Clark tábornokot és a neokon politikusok olyan ismert személyiségeit, mint Richard Perle és Paul Wolfowitz.

1998-ban levélben szólította fel Bill Clinton, akkori amerikai elnököt olyan átfogó politikai és katonai stratégia kidolgozására, amely eltávolítaná a hatalomból Saddam Hussein iraki elnököt, és rendszerváltást hajtana végre Irakban. Soros György ma is szoros kapcsolatban áll a Carlyle Group-pal, amely hatalmas profitokat zsebelt be háborúval kapcsolatos üzletkötésekből. E csoport üzleti partnerei közé tartozott az idősebb George Bush, volt elnök, James Baker, a külügyminisztere, Colin Powell, aki ebben az időben a vezérkari főnökök egyesített tanácsának az elnöke volt, de közöttük van John Major, korábbi brit miniszterelnök és még a Bin Laden család tagjai is. A Soros György által alapított vállalatok, NGO-k, civil szervezetek szorosan összefonódtak annak a Pénzimpériumnak a terjeszkedésével, amely eszközként használta e célból az Egyesült Államok erőforrásait és katonai erejét.

Soros keményen bírálta az ifjabb Bush elnököt, de nem stratégiai céljai, hanem az ezekhez vezető taktikai lépései miatt. A tények arról győzik meg a kutatót, hogy Soros György mindig is erőteljesen támogatta mind a pénzügyi eszközökkel, mind a hagyományos katonai módszerekkel vívott hadviselést a nagyobb profit elérése érdekében. Nyíltan megmondta, hogy célja globálisan megszerezni az ellenőrzést a pénzügyek, a gazdasági és kereskedelmi erőforrások felett. Mindezt azonban simulékonyan, lehetőleg a nyilvánosság elkerülésével hajtja végre, és így állítja kész helyzet elé a világot.

 

Soros György Kelet-Európa

'koronázatlan királya'

 

A nemzetközi Pénzkartell megbízottjaként - 'ügyvezető igazgatójaként' - Soros rendszerint jól célzottan befektet néhány milliárd dollárt a megfelelően kiválasztott vagy általa létrehozott civil szervezetekbe. A rendszerváltás elérése érdekében hatékonyan tudta alkalmazni a „narancsos forradalom" több helyen is bevált technikáját. Így költséges háborúk nélkül tudta eltávolítani az üzleti világ számára kényelmetlen kormányzatokat, olcsón megszerezve az adott ország közvagyonát, és egyidejűleg még tetszeleghetett is a nemzet filantróp jótevőjének a pózában, zsebre téve a kifosztott 'hasznos idióták' háláját a kifosztásukért.

Mivel a jugoszlávok makacsul ellenálltak, és többször is megválasztották Szlobodán Milosevics reform-kommunista pártját, ezért Soros Nyílt Társadalom Intézete több mint százmillió dollárt fordított a Milosevics-ellenes erők támogatására. Ebből az összegből finanszíroztak politikai pártokat, kiadókat és a 'független' tömegtájékoztatási eszközöket. Mindezt a nyugati életforma és a demokrácia térhódításának tüntették fel, miközben Soros György, a nemzetközi Pénzkartell frontembere, valamennyi országban komoly üzleti előnyökhöz jutott a valódi szabadság, az érdemi demokrácia és a társadalom egészének a jóléte rovására.

 

Soros György Koszovóban ötvenmillió dollárt fektetett be azért, hogy az ellenőrzése alá kerüljön a Trepca bányászati komplexum, ahol nagymennyiségű nemesfém, arany, ezüst, ólom és más ásványkincs található, amelyek értékét ötmilliárd dollárra becsülik. Megismételte azt, amit egész Kelet-Európával kapcsolatban alkalmazott: a sokkterápiát és a gazdasági reformokat. Ezután pedig a vele együttműködő kollaboránsokkal felvásárolta az adott ország vagyonát a valódi értékének a töredékéért. Sorost joggal tekinthetjük a pénzügyi hadviselés és hódítás elsőszámú világstratégájának, a pénzügyi világháború győzelmet győzelemre halmozó vezénylő-tábornokának.

(A teljes cikk a Leleplező 2011/4 számában olvasható)

 

 

A LELEPLEZŐ KAPHATÓ AZ UJSÁG ÉS KÖNYVÁRUSOKNÁL!

A 2010 két utolsó száma folyamatosan megvásárolható!

Szerkesztőség elérhetősége: leleplezo2010@gmail.com

RENDELJE MEG A LELEPLEZŐT AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:

 Legfrissebb számok Ára: 1490 Ft

2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON,

990 Ft-ért csak internetes rendelés esetén.

Tel: + 36 20 221 9577

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: A PÉNZKARTELL HÓDÍTÓ HÁBORÚJA - DRÁBIK JÁNOS
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat