LELEPLEZŐ ELŐFIZETÉSE

HIRDETÉSI TARIFÁK

KÖNYVÁRUHÁZ

IMPRESSZUM

ELÉRHETŐSÉG

TEL: + 36 70 300 30 54

Email: leleplezo2010@gmail.com

 Dr. Ilkei Csaba: Kistarcsától Recskig III.

 Internálótáborok Magyarországon

 

A sorozat I. részében felvázoltuk az internálótáborok és az állambiztonsági börtönök rendszerének szovjet mintára történt kialakítását Magyarországon. A kommunista párt politikai bizottsága 1950-ben elfogadta és szentesítette azt az elvi alapvetést, hogy “... a proletárdiktatúrában előtérbe nyomulnak a büntetés-végrehajtásnak olyan funkciói, amelyek teljesítésére az Igazságügyi Minisztérium már nem alkalmas.” Ennek nyomán korlátlanná vált a proletárdiktatúra jogi hatalma, a titkos utasítások alapján működő osztálybíráskodás, az eljárásjog likvidálása, helyén a végrehajtó szervek önkénye, az irgalom nélküli megtorlás, bosszú és félelemkeltés. Az Államvédelmi Hatóság maga alá gyűrte a börtönök, a gyűjtő-, szűrő-, internáló-, kitelepítő- és munkatáborok felügyeletét, a VI. Jogi, Börtönügyi és Vizsgálati Főosztály irányítása alatt bevezetik az elítéltek és internáltak tervszerű népgazdasági foglalkoztatását a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) keretében.

 

A sorozat II. részében arról szóltunk: hogyan sikerült Gerő Ernőnek, a Moszkvához mindenkor hű, volt NKVD tisztnek belügyminisztersége alatt (1953. VII. 4 - 1954. VII. 6) az új BM-be átmenteni az Államvédelmi Hatóság felső vezetőinek meghatározó körét; mi volt a tartalma annak a mondatnak, melyet Gerő így jelentett 1954-ben Kiszeljov szovjet nagykövetnek: “ Péter Gábor túlságosan sokáig uralkodott a BM-ben, s emiatt nagyon sok a homályos ügy, sok olyan ember ül börtönben, akinek bűnössége egyszerűen megállapíthatatlan.” Mit tárt fel 1953-54-ben Péter Gábor és az általa vezetett bűnszövetkezet tagjainak bírósági pere a brutális és vadállati visszaélésekből, kik voltak a kínzókamrákban a gumibotozás, a villanyoztatás, a heremorzsolás végrehajtói és kik lophattak az ÁVH vezetői közül annyit, amennyit csak akartak. Miért íródott két illegális röplap azokhoz a zsidókhoz, akik 1945-ben jelentek meg a diktatúra egyenruhájába bújva és gátlástalanságukkal, könyörtelenségükkel tűntek fel a gyilkosok között? Hogyan éltek az internáltak a táborok falain belül: milyen volt szociális megoszlásuk, milyen indokok miatt vették őrizetbe őket, hogyan alakult elhelyezésük, élelmezésük, egészségügyi ellátásuk, hová tűntek értéktárgyaik, miként tűrték a kényszermunka megpróbáltatásait, az őrök kegyetlenkedését, a fegyelmező gyakorlatokat; mikor szűnt meg az az Európában példátlan önkény, hogy ha az elítélt letöltötte börtönbüntetését, az államvédelem visszakérhette az internálótáborba és fogva tarthatta, ameddig csak akarta.

 

Börtönima, 1949-1950

 

“Mindenható Urunk, ki sújtasz és felemelsz, embert és népeket, hallgasd meg könyörgésünket.

Te, kivel a börtön sírfalain belül őrizetlenül és zavartalanul beszélhetünk, hajolj le hozzánk, szenvedőkhöz és enyhítsd gyötrelmeinket.

Csordultig a keserű pohár, mit bűneinkért inni adtál.

Ó Urunk, vedd el tőlünk a keserű poharat és a Te végtelen jóságoddal bocsásd meg vétkeinket, mert gyarló emberek vagyunk.

Adj kegyelmet, hogy erősek legyünk a bűnhődésre, ha bűnösnek találsz, és erősek az áldozatra, ha bűntelenek vagyunk.

Szűnjék meg a gyűlölet és váljék valóra a Te igazságod igéje, a szeretet.

Fordítsd a Te jóságos tekintetedet méltatlanul szenvedő hozzátartozóink felé.

Könnyítsd meg sorsát szerető szülőnek, testvérnek, hű hitvesnek, arának és ártatlanul nélkülöző gyermekeinknek.

A Te szereteted fénye melegítse árván maradt otthonainkat és szárítsa fel a könnyeket. Ámen.”

 

 

Büntetés-végrehajtás törvényi szabályozás nélkül

 

Nagy Imre még első miniszterelnöksége (1953. július 4 - 1955. április 18) előtt, az MDP Központi Vezetőségének 1953. június 27-28-i ülésén kijelentette, hogy az állam “rendőrállam”, a kormány pedig “árnyékkormány”. Az MDP vezetésének erőteljes önkritikájáról szóló határozatot nem hozták nyilvánosságra.

 

A KV júniusi határozata alapján azonban átmentették az államvédelmet (PRO, ÁVO, ÁVH) az új egységes Belügyminisztériumba, annak I. Főcsoportfőnökségeként. A párt Politikai Bizottsága által jóváhagyott 4550 fő helyett a BM végleges létszáma 6752 fő lett. A minisztérium vezetőinek, a kollégium tagjainak több mint kétharmada régi államvédelmi főtiszt, tábornok, a központi szervezeti egységek 31 vezetője közül 27 államvédelmis, kettő rendőr, egy-egy pedig a büntetés-végrehajtás, illetve a légoltalom vezetője.

 

A belügyminiszter: Gerő (Singer) Ernő , egyben a Minisztertanács első elnökhelyettese, volt NKVD-tiszt. Péter Gábor helyébe egyik helyettese, a határőrség parancsnoka: Piros László lép a belügyminiszter I. helyetteseként. Meghatározó szervezeti egységek a rendszerben: államvédelem, rendőrség, határőrség, belső karhatalom, büntetés-végrehajtás, tűzrendészet, légoltalom. A Belügyminisztérium új vezetése csak 1954 elején döbben rá, hogy a büntetés-végrehajtásnak nincs egységes törvényi szabályozása, a régi rendeletek, utasítások áttekinthetetlenek, ellentmondásosak, nincsenek összehangolva, ennek következtében önkényes a gyakorlat, ahány börtön és kényszermunkahely, annyi szokásjogon alapuló eljárás, ami a visszaélések melegágya. 1954. április 6-án a BM Kollégiumának ülése elé kerül egy előterjesztés a büntetés-végrehajtás szabály-tervezetéről. („A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956”, Állambiztonsági Történeti Tár, Történeti Hivatal, Bp. 2001.)

 

[Emlékeztetőül: a Minisztertanács 1953. július 31-én fogadta el a Gerő Ernő belügyminiszter által beterjesztett javaslatot a BM Kollégium tagjaira, amely megegyezett a PB 1953. július 22-i határozatában jóváhagyottal.

 

A Belügyminisztérium Kollégiumának tagjai

Piros László áv. vezérőrnagy, a miniszter első helyettese

Dékán István, áv. ezredes, miniszterhelyettes;

Györe József, miniszterhelyettes;

Ács Ferenc áv. ezredes, a BM Személyzeti Főosztály vezetője;

Valencsák János, áv. ezredes, a Határőrség és Belső Karhatalom parancsnoka;

Berecz Béla vezérőrnagy, az Anyagi és Technikai Főosztály vezetője;

Kucsera László áv. alezredes, a Kémelhárító Osztály vezetője;

Gazdik Gyula, áv. alezredes, a Hírszerző Osztály vezetője;

Balázsi Béla, áv. őrnagy, a Vizsgálati Főosztály vezetője;

Pőcze Tibor vezérőrnagy, Országos Rendőrfőkapitány.]

 

A tervezet bevezetője megállapítja, hogy a múltból átvett szokásokat is tartalmaz a gyakorlat, az 1945 utáni rendeletek nincsenek egységesen összefoglalva, egyes intézményekben csak hiányosan találhatók meg. Az ide vonatkozó tárgyi rendeletek gyűjteményének legutolsó átfogó kiadása 1897-ben jelent meg. Számos parancsnok a legalapvetőbb rendelkezéseket sem ismeri, akárcsak a munkaterületüket szabályozó elvi és adminisztratív utasításokat, ez is oka a gyakran előforduló törvénytelenségeknek. Az ügyészség felügyeleti jogköre épp úgy nem volt részletesen meghatározva , mint a BM hatáskörbe került javító-nevelő munka végrehajtása.

 

A szabályzat érdemi tervezete 10 részre, ezen belül 34 fejezetre és 619 paragrafusra tagolódott. Ám a Garasin Rudolf bv. ezredes, parancsnok által jegyzett Börtönügyi Szabályzatot a kollégiumi ülés nem tárgyalta meg. Ezt azzal indokolta Piros László – aki két hónap múlva már belügyminiszter -, hogy a nagyon terjedelmes szabályzathoz igen sok észrevétel érkezett írásban, ezeket majd egy bizottság áttekinti, megvitatja és bedolgozza a tervezetbe.

 

(A Büntetés-végrehajtási szabályzat kiadására végül 1955. július 29-én , Nagy Imre miniszterelnök lemondása után, a belügyminiszter 19. számú utasításában foglaltak szerint került sor. A sokat emlegetett és gyakran hivatkozott 19. számú belügyminiszteri parancsot Gerő Ernő adta ki 1953. november 17-én , a törvényesség és a szocialista jogrend megszilárdításáról szólt.)

 

Az államvédelem tevékenységének legszégyenteljesebb tükre a büntetés-végrehajtás volt: államvédelmi börtön, fegyház, internálótábor, kényszermunkahely. Az intézmények értékelésénél a minisztériumi vezetők mindig mostohán minősítettek, kevés jó szavuk volt, mintha egyesek rossz lelkiismerete dolgozott volna tudat alatt, eltussolva saját felelősségüket. Pedig csak a gyilkos büntetőpolitika lecsapódásának helyszínei voltak, viszonylag a legnagyobb nyilvánosság előtt, árulkodva a megközelíthetetlen kínzókamrák titkairól és azok szemmel látható következményeiről.

 

1953. szeptember 22-én a Belügyminisztérium Kollégiuma ülésén Györe József miniszterhelyettes röviden ezt a minősítést adja:

 

„A büntetés-végrehajtásnál viszont a felületesség jellemzi valóban a munkát. A Személyzeti osztály adott ki olyan utasítást, hogy írják össze azokat, akik le akarnak szerelni. A felhívásra tömegével jelentkeztek leszerelésre a bv. őrök.”

 

1953. december 29-én a BM kollégiumi ülésének napirendjén szerepel a büntetés-végrehajtás 1954. évi létszámának megállapítása és a bv. őrség szervezési munkájával kapcsolatos feladatok. Előterjesztő: Garasin Rudolf bv. ezredes, parancsnok.

 

Gerő Ernő belügyminiszter napirenden kívül ezt mondja:

 

„Szabálytalanság, erőszakosság, lopások”

 

„Az Ellenőrzési Főosztály ellenőrizte a bv. egyes munkahelyeit. A jelentés nagyon súlyos dolgokat állapított meg. Szabálytalanság, erőszakosság, lopások, és ha ennek csak a fele igaz, akkor is szégyen-gyalázat. Olyan rendszabályok összességét kell kidolgozni, melyek alapján fél éven belül biztosítva lesz, hogy ezen a területen is rendet teremtsünk, mert rendet kell teremteni. Az előterjesztést nem fogadjuk el, még egyszer alaposan vizsgálják meg…”

 

Balázsi Béla áv. őrnagy, a Vizsgálati Főosztály vezetője hozzátette:

 

„A házi fogdánál a törvényesség kérdésében sokkal rosszabb a helyzet, mint volt. Visszaélések vannak, nem kielégítő a létszám, levelek és üzenetek mennek ki, nem foglalkoznak az emberekkel. Nincs nálunk orvos, általános a szervezetlenség. „

 

Garasin létszám igényét is elutasítja Gerő. Az amnesztia utáni szabadítások és egyes KÖMI munkahelyek (Közérdekű Munkák Igazgatósága 1951. december 1-től) megszüntetése ellenére az őrök létszámának növelését kérte a bv. parancsnoka.

 

A meglévő létszám a fogvatartási intézményeknél 4604 fő volt, a KÖMI munkahelyein 807, összesen: 5411. Az új szükségletet 5411 + 888 főben jelölték meg, így az őr személyzet összesen 6299 főből állt volna az előterjesztés szerint. A létszám emelést egyfelől a HM-től és az államvédelmi szervektől átvett objektumokkal, valamint a bíróságok decentralizálása következtében a Járásbíróságok hatáskörébe utalt 71 járási börtön őrzési feladataival indokolták, másfelől a 24 órás őrszolgálati rendszer átszervezésével a 3-as váltású 8 órás szolgálati rendszerre. ( A munkahelyeken felügyeletet teljesítő őrszemélyzetet közvetlenül érdekeltté kellett tenni a letartóztatottak és internáltak munkateljesítményében, prémiumot ennek alapján kaptak.)

 

Gerő Ernő azonban - anélkül, hogy konkrétan kitérne a részletekre - elutasítja az új igényt:

 

„40 ezer letartóztatott volt, ebből van most 22 ezer, így a javasolt létszámemelést nem lehet elfogadni, mert az jelenleg is túlzott. Abból kell kiindulni, hogy 3.5 őrizetesre jut egy bv. őr. Meg kell vizsgálni a szervezeti felépítést, hogy jó-e az a mostani formában. A BKH (Belső Karhatalom) három helyen ezután is adjon segítséget. A Kollégium így nem fogadja el a javaslatot. Megbízzuk a Személyzeti Főosztály vezetőjét és a büntetés-végrehajtás parancsnokát, hogy szervezeti szempontból nézzék meg a kérdést. Tárgyalni kell a Igazságügy Minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel további börtönök megszüntetéséről. A párt és a kormány ezt így nem fogadhatja el. A vezetést is felül kell vizsgálni, nem egy nagy vízfej-e az egész. Az egész munkát Györe elvtárs vezetése alatt kell megnézni.”

 

1954. február 23-án a büntetés-végrehajtási parancsnokság munkáját tűzi napirendjére a BM Kollégiuma.

 

[A bv. őrség ekkor 7 országos , 18 megyei és 71 járási börtönben, valamint 16 munkahelyi parancsnokságon és 3 különleges intézményben (Bv. Központi Kórház, Tolnai Lajos utcai /Conti/ börtön, Központi Vizsgálati Fogda) lát el szolgálatot. Ezekben az intézményekben 23263 letartóztatottat őriztek, közülük bányamunkán foglalkoztattak 7055, KÖMI vállalatoknál 5912, börtönön belül 2081 fogvatartottat. A nem dolgozó letartóztatottak száma 8215 volt.]

 

A jelentés – a kötelezően előírt feladatok teljesítésénél mutatkozó némi javulás mellett - nem kielégítő eredményekről szól az alapvető feladatok, így a biztonságos őrzés, a termelékeny munkáltatás és a szocialista nevelés területén. Például:

 

„Nem érvényesül még a beosztottaknál kellően a párttagok példamutatása, sok elvtársnál hiányos a felelősségérzet és a hivatásszeretet, még mindig alacsony az őrség politikai, erkölcsi, szakmai színvonala. „ De igen alacsonynak minősítik a parancsnoki kar politikai, szakmai és általános műveltségi színvonalát is, ami kihat az őrség fegyelmi és erkölcsi állapotára. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az őrök 30-35 százaléka családjától távol él, „...az elítéltek bomlasztó, megkörnyékező behatása igen sok esetben éri el a fegyelem lazulását, a korrumpálódást, az erkölcstelenséget. Még előfordul a dolgozókkal szemben is botrányt okozó magatartás, verekedés, mint legutóbb Baracskán, ahol két leittasodott őr megbotránkoztató magatartást tanúsított egy dolgozó lakásán.”

 

Alacsony színvonalú parancsnoki munka

 

„A szolgálati lazaságok és a technikai berendezések hiányosságain túlmenően a létszámhiány is oka annak, hogy a javulás ellenére még mindig magas a szökések száma és az éberség szabályainak megsértése. Több munkahelyen ennek kapcsán a letartóztatottak meg nem engedett kapcsolatot tudtak létesíteni a külvilággal…” „Gyakori az elítéltekkel való tiltott kapcsolat létrehozása, az összejátszás, a meg nem engedett kedvezmények juttatása.” „…rossz az elítéltek egészségügyi ellátottsága, tisztálkodási lehetősége, elszállásoltságuk zsúfolt. Alig van börtön, ahol a fűtés megfelelő, a fűtési norma, pl. a kórházban alacsony, a fűtőberendezések a legtöbb helyen elavultak.”

 

„Komoly hiányosság, hogy munkahelyeinken nem tudjuk megvalósítani a súlyos bűncselekményt elkövetők elkülönítését az enyhébbektől, a büntetésük egy részét letöltötteket az újonnan bekerültektől, a köztörvényeseket a politikaiaktól, nőket a férfiaktól (!), a munkásokat és parasztokat az osztályidegenektől. Ennek oka egyrészt a férőhely hiánya, másrészt a termelési szempontok követése. Az elítéltek nevelését hátráltatja, hogy nem tudunk biztosítani megfelelő rabnevelő kádereket, tanítókat, nevelőket, oktatókat.”

 

A BM. Kollégiuma által meghatározott új feladatok közül – a később tárgyalandó témakör jobb megértése miatt - kiemelem a 9. pontot:

 

„Az operatív szervek mellérendeltségi viszonyát meg kell szüntetni. Az operatív osztály, illetve az op. csoportok a parancsnokokkal szemben alárendeltségi viszonyban állnak. Az operatív hálózati munka megjavítása érdekében a BV parancsnoka és az operatív osztály vezetője dolgozzanak ki javaslatot az elítéltek közt végzendő elhárító munkára. A javaslat foglalkozzon a börtönökben és munkahely-parancsnokságokon lévő elítéltek szökési kísérleteinek, szervezkedéseinek, szabotázscselekményeinek, elhallgatott bűncselekményeinek, a külvilággal létesítendő kapcsolatainak felderítésével és megakadályozásával. A javaslat kidolgozásához a BM I., II., IV., V. (kémelhárítás, hírszerzés, belső reakció elhárítás, ipari és mezőgazdasági elhárítás) osztályok, a Vizsgálati Főosztály, a III. főosztály (katonai elhárítás) és az ORK nyújtsanak segítséget. Az elkészített javaslatot jóváhagyásra terjesszék a miniszter I. helyettese elé.

 

Felelős: Garasin Rudolf bv. ezredes, Kutika Károly r. ezredes, Gazdik Gyula államvédelmi alezredes, Kucsera László államvédelmi alezredes, Jamrich József államvédelmi alezredes, Balázs Béla államvédelmi alezredes, Rajnai Sándor államvédelmi őrnagy, Nagy József államvédelmi őrnagy.

 

Határidő: 1954. április 30.”

 

Az utóbbi új feladat azért is fontos, mert amint a vitában a BV parancsnokság képviselője megfogalmazta: „Az operatív munka azért nem ment, mert az operatív beosztottak a parancsnok mellérendeltségében voltak.”

 

A vitában felszólalók közül, Ács Ferenc áv. ezredes, a BM Személyzeti Főosztályának vezetője így kritizál:

 

„Nem ismerik (t.i.: a bv. parancsnokság vezetői) az elítéltek hangulatát, az elítéltek között osztályharc folyik. A börtönökben folyó ellenőrzések nem alaposak. A beosztottak között található 222 régi horthysta tiszt, 253 volt horthysta főjegyző és egyéb tisztviselő, 265 pártból kizárt, stb.”

 

Györe József miniszterhelyettes:

„A jelentés a törvényességet éppen csak érinti. A 23000 őrizetesből 8000 nincs foglalkoztatva. Nem termelik meg a rabok azt, amibe az eltartásuk kerül.”

 

Balázsi Béla áv. őrnagy, a BM Vizsgálati Főosztály vezetője:

„A beszélőket nem ellenőrzik. Az őrök fecsegnek az elítéltek előtt. Az operatív csoport nem támogatja a börtönparancsnokokat. Voltak esetek, amikor egy elítéltet az ország különböző börtöneiben napokig kellett keresni.”

 

Pőcze Tibor r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány:

”Az elkülönítés nincs meg az elítéltek között. A rabnevelés nincs megszervezve. A bűnözés sokszor onnan indul el. A bűnözőknek negyedrésze visszaesik. A súlyosabb bűncselekményeknél 45% a visszaeső. Sok a szökés, ugyanakkor kevés az elfogás.”

 

1954. május 11-én, amikor „A Belügyminisztérium szerveinek fegyelmi helyzete és javaslatok a fegyelmi helyzet megjavítására” című előterjesztést vitatja meg a BM Kollégiuma, a büntetés-végrehajtás szerveinél az átszervezés óta némi javulást állapítanak meg úgy a számszerűség, mint a cselekmények súlya tekintetében.

 

Ám továbbra is „…bőven tapasztalhatók hiányosságok, különösen az ittasság és a hanyag szolgálat teljesítés terén. Az ittasságból és a hanyag szolgálatteljesítésből több esetben súlyos bűncselekmények is származtak. Pl. a várpalotai cseri-akna munkahelyről ez évben négy szökés történt ennek következtében. Az őrzés biztonsága legrosszabb a pálhalmai, az állampusztai és a csolnoki munkahelyeken, az ittasság a budapesti körzeti börtönben, valamint a csolnoki munkahelyen a leggyakoribb. Még mindig előfordul – bár ritkábban, mint az elmúlt években -, hogy beosztottak baráti kapcsolatokat teremtenek elítéltekkel, vagy viszonyt kezdenek azokkal, ami a politikai öntudat hiányát és az éberség gyengülését jelenti. Pl. a gyulai megyei börtön vezetője – B. bv.hdgy. – szexuális viszonyt folytatott az egyik elítélttel, akinek különböző kedvezményeket és ajándékokat adott. Hasonló eset történt a Zala megyei főosztályon, ahol két beosztott az egyik elítélt részére piperecikkeket juttatott be.” „D.I. bv. alhadnagyot, aki homoszexuális és beosztottaival erőszakoskodott, a kaposvári börtönparancsnokság parancsnoki teendői alól felmentették és büntetésből a szekszárdi börtönparancsnoki teendőkkel bízták meg. Ezt jelentették, azonban az ügyben semmilyen intézkedést nem tettek.”

 

A kollégiumi vitában Berecz Béla vezérőrnagy, az Anyagi és Technikai Főosztály vezetője kategorikusan kijelentette, hogy „A bv-nél anyagi fegyelem nincs!”

 

Egri Gyula, az új belügyminiszter-helyettes (később a miniszter I. helyettese) pedig ezt mondta:

„A bv-nél burzsuj elemekkel építenek ki gazdasági kapcsolatokat. Előfordul, hogy a beosztottak kuláklányokat vesznek feleségül.

 

 

Fegyelemsértések, erkölcstelenség, korrupció, ittasság

 

És milyen a fegyelmi helyzet a Belügyminisztérium egészében? A jelentés megállapítása szerint:

 

„…továbbra is súlyos hiányosságok vannak és a Belügyminisztérium szerveinek fegyelmi helyzetében alapvető javulás nem tapasztalható. Még mindig magas a fegyelemsértések és a bűncselekmények száma, sok a törvénysértés, az erkölcstelenség, a korrupció és állandóan növekedik az ittasságból adódó fegyelemsértés. Három hónap alatt 1412 leittasodás történt, amit túlnyomórészt őrszemélyzeti rendőrök (532) és határőrök (522) követtek el.”

 

„Az anyagi visszaélések, a korrupció főképpen rendőri szerveinknél tapasztalható. A járási osztályokon, őrsökön gyakori jelenség, hogy rendőrök kulákokkal barátkoznak, azoktól különböző ajándékokat fogadnak el, feketevágásokat követnek el, vagy segítenek elő. Igen magas az ilyen esetek száma a Békés megyei Főosztályon, ahol egy rendőr őrmester minden ellenszolgáltatás nélkül kulákokkal művelteti meg a földjét. A rendőri szerveknél anyagi vonalon megmutatkozó súlyos hibákat leginkább a Budapesti Főosztály legutóbb megtörtént eseményeiből lehet lemérni, ahol több vezető és beosztott alvilági bűnözőkkel összejátszva anyagi visszaélések sorozatát követte el.”

 

„Az erkölcsi téren elkövetett bűncselekmények és fegyelemsértések száma is igen magas, állandóan növekedik. A legtöbb erkölcsi természetű probléma a megyei főosztályokon van, ahol több helyen maguk a vezetők is erkölcstelen életet élnek. Különösen súlyos a helyzet Békés megyei főosztályon, ahol N.R. szds. rendőri helyettes, K.R. fhdgy., a káder osztály vezetője, T.R. fhdgy., járási osztályvezető beosztottaikkal és erkölcstelen nőkkel folytattak viszonyt. Ezen a főosztályon fordult elő az is, hogy pártvezetőségi tagok is hasonló magatartást tanúsítottak. Az erkölcsi züllés jelei elég nagymértékben megmutatkoztak a Budapesti Főosztály közlekedésrendészeti alosztályán, ahol a rendőrnők közül sokan erkölcstelen életet éltek. A Zsombolya utcai női rendőr otthonban például rövid idő alatt hét magzatelhajtás fordult elő és a környéken szóbeszéd tárgya volt az otthonban lakók erkölcstelen élete. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a központi szerveknél is. A III. főosztály volt helyettes vezetője J. őrgy. egyik beosztottjának feleségével tartott fenn szerelmi kapcsolatot és korrupciók sorozatát követte el. Az ORK egyik alosztályán a vezetők és a beosztottak között volt szexuális kapcsolat.”

 

„Gyakori jelenség, hogy operatív munkások lokálokba járnak szórakozni, vagy hasonló helyeken töltik el szabadidejüket. Az ilyen mulatozásoknak gyakran utcai botrány vagy verekedés a vége.” „A VIII. osztályon (Környezetelő és lefigyelő osztály) a figyelő alosztály egyes beosztottai és vezetői folytattak szexuális viszonyt egymással.”

 

„…ebben az évben már két határőr akart hazaárulást elkövetni, 12-en pedig megszöktek alakulatuktól. Jelentős a politikai természetű ügyek magas száma. Három hónap alatt a Határőrség szerveinél 209 esetben történt ellenséges politikai megnyilvánulás és 46 esetben folytattak vizsgálatot olyan személyek ellen, akik ellenséges elemekkel tartottak fenn kapcsolatot.”

 

„A Komárom megyei államvédelmi osztály vezetője és beosztottai az őrizetbe vételek és házkutatások során törvénytelenül jártak el, ugyanis a bűncselekményekkel össze nem függő tárgyakat és értékeket foglaltak le, a lefoglalt bútorokat és értékeket egymás között szétosztották.”

 

(A teljes tudományos elemzés a Leleplező 2012 / 4, téli számában olvasható)

 

Leleplező Magyarország jelen történelmét, politikai, társadalmi, gazdasági írásait összefoglaló és leleplező negyedévi ténymagazin.

 

A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK DECEMBER ELEJÉN JELENIK MEG!	A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁG ELŐFIZETÉSI DÍJA 1.000 FT KEDVEZMÉNNYEL 1 ÉVRE CSAK 5.000 FT INTERNETES RENDELÉS ESETÉN! RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:
	SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 70 300 30 54 Email: hajnalka.szlimak@gmail.com Ára: 1490 Ft + POSTAKÖLTSÉG 2009 számok és a régebbiek AKCIÓS ÁRON, 990 Ft-ért + POSTAKÖLTSÉG, csak internetes rendelés esetén.

 

LINKAJÁNLÓ - LINKCSERE:

 

ÖkonetAgro 1 Liter: 2.980 FT

ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN! DUPLA TERMÉS, CSODÁS NÖVÉNYEK Az Ökonet Agro egy speciális MIKRO BIOLÓGIAI termésnövelő készítmény, javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását és támogatja a humusz képződést. Tápanyagok megőrzése, szerves anyagok lebontása, átalakítása bioaktív anyagokká. Vízzel hígítva használható. 10 L: 23. 900FT BŐVEBBEN..

WF-100, konyhai Víztisztító fordított ózmózos elv, ásványi anyag visszapótló patronnal. 4-6 ft/ liter áron tiszta ARZÉN MENTES ivóvíz.

Milyen szennyezőanyagokat távolít el a Fordított Ozmózis víztisztító? Az RO eljárással a következő anyagokat tudjuk a vízből kiváló eredménnyel eltávolítani: Nazirium,  Arzén, Kadmiu, Kálium,  Szulfátok,  Keménység(Ca),  Nitrátok, Kloridok,  Fekália bacilusok,  Vírusok,  Protozoa ciszták,  Organikus anyagok, Trihalometánok, Trihaloetilé, Klór,  Mérgek, gyógyszer maradványok,  Anyag szedimentáció,  Szín és íz,  Azbeszt. Vegyi anyagok, áram használata nélkül. BŐVEBBEN...

 

13.300 Ft	50%  VÍZMEGTAKARÍTÁS 4 MOZIJEGY ÁRÁÉRT!!!  Energiatakarékos csapvégek! Évi 4x-es megtérülés, akár egy életen át! 150 kg-al kevesebb CO2 kibocsátás, mínusz 50% -os víz-és csatornadíj!
13.750 Ft	Gázfogyasztást csökkentő, MAGYAR találmány Az erős mágneses térben a szén- hidrogén (pl. a fűtésre használt földgáz) összeragadt molakulái eloszlanak. A mágneskezelt gáz pedig jobban keveredik a levegővel. Hatására több hő szabadul fel, amit műszeresen lehet ellenőrizni.
	LEGYEN ÖNNEK IS INGYENESEN FENNTARTHATÓ HONLAPJA!INGYEN aldomain, és 1,5 GB-os TÁRHELY NULLA Ft éves költség! 5 oldalas továbbfejleszthető, professzionális honlap (a vevőtől kapott szöveg és képek feltöltésével) TOVÁBBI INFÓK...
	www.hasznosoldalak.hu Weboptim Keresőmarketing  http://www.magyarokszovetsege.hu/  http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php Független Újságírók Szövetsége: http://fusz.hu MÉDIAPARTNER: Megalapozott Döntés Ingyenweblapok.hu-Ingyenes weblap sablonok

Oldal: KISTARCSÁTÓL RECSKIG III. - INTERNÁLÓTÁBOROK MAGYARORSZÁGON - Dr. Ilkei Csaba
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat