Vajó Sándor:EMBERVADÁSZAT

Sziszifuszi bírói igazságkeresés. Kik, s miért ölték meg a romákat?

 

Részletek: Vádirat ismertetés

 

Az öttagú bírói tanács Miszori László bíró vezetésével tárgyalja a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatot. K. Árpád Sándort és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség

A bonyodalom, mint írtam már az elején elkezdődött, és a későbbiekben folytatásért kiáltott. Többek között az előzetes ígéret ellenére a bíró döntése értelmében az újságírók mégsem juthattak hozzá a 90 oldalas vádirathoz, ami alig egy nap múltával már az interneten landolt, megkönnyítve a dolgunkat.

Megtudtuk a pontos tárgyalási napokat is: március 25. 30. Április 1. 5. 6. 8. 13. 15. 19. 20. 27. 29. Május 4. 6. 8. 13. 17. 18. 25. 27. Június 1. 3. 8. 10. 15. 17. 21. 22. 29. július 1. 6. 8. 12. és 13.-a lesz.

Ha önmagában a vádiratot veszem figyelembe, akkor kitűnik, hogy egy profi csapat, profi módon, előre kidolgozott forgatókönyv alapján, és hidegvérrel hajtotta végre a rájuk terhelt cselekményeket. Első nekifutásra ugyan nem akartak ölni, csak félelem- és zavarkeltés volt a cél, később viszont kimondott gyilkossági szándékot igazolnak a közelről leadott lövések. És nem volt kizárt, hogy politikusokat is támadás érhet a részükről.

A helyszínek kiválasztásakor elsődleges szempont volt: a korábbi híradások szerint konfliktus alakult ki romák és nem romák között, és különös figyelemmel kísérték az interneten a "cigánybűnözés" kategóriába sorolt erőszakos cselekményeket. Egyfajta polgárháborúra való felbujtást akartak eszközölni. Ezt egyébként Csontos István vallomásában szó szerint említi.

A vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben, így személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett "rendcsinálási" elhatározásukban az Olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.(erre a Tiszalöki esemény taglalásakor bővebben kitérek).

Mindezen folyamatok véghezviteléhez fegyverekre volt szükség, amit bűnös úton szereztek be, majd azokkal lőgyakorlatokat tartottak. Kiss. Árpád rendű vádlott a gyanú szerint a debreceni menekülttábor második emeleti ablakára két célzott lövést is leadott. (Csontos. Istvánnak mesélt bővebben).

Miközben jegyzetelni próbáltam, alig vettem kezembe a tollat amikor megdöbbentem kicsit. Az ügyészség szerint 2007 augusztusában a Kiss- testvérek elmentek a Magyar Gárda tagjainak avatására, de „a szervezetet nem tartották kielégítőnek az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására". Ekkor döntöttek úgy, hogy „fegyvereket szereznek, és cselekedni kezdenek". Ezt követően egy besenyszögi vadászt raboltak ki a testvérek, Pető Zsolt és egy ismeretlen személy, így szereztek fegyvert. (erről később bővebben írok).

A vádirat szerint a 2008. július 21-én történt első támadás helyszínéül azért választották Galgagyörköt, mert ott konfliktus alakult ki roma és nem roma lakosok között, és erről a sajtó is részletesen beszámolt. Mivel akciójuk nem érte el az általuk remélt hatást, újabb célpontot kerestek: 2008. augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon támadtak.

Az ügyészség kitért arra: miután Tarnabodon "félresikerült" az akció (nem romák lakására támadtak), az elkövetők úgy döntöttek, megelégednek azzal, hogy biztosan romákra támadjanak. A megközelítési és menekülési útvonalak figyelembe vételével szemelték ki Nagycsécset, ahol 2008 novemberében Molotov-koktélokat dobtak egy házra, emellett közelről több lövést is leadtak, amelyek következtében egy középkorú testvérpár meghalt.

Ez a bűncselekmény fordulópont volt: a halálos áldozatokkal járó támadás megerősítette a vádlottakat abban, hogy így érhetik el céljaikat. Ezt követően már nem romák lakóházát, hanem az azokban élő embereket vették célba; kifejezetten ölési szándékkal támadtak december 15-én Alsózsolcán, ahol egy roma fiatalt sebesítettek meg.

A következő helyszín 2009. február 23-án Tatárszentgyörgy volt. Miután Molotov-koktélokkal felgyújtották a kiszemelt lakóházat, csőre töltött fegyverekkel várták a tűz elől menekülő embereket, s közelről adták le rájuk a lövéseket. Az akkori támadásban egy 27 éves férfi és négyéves kisfia vesztette életét, míg egy ötéves lány súlyosan megsérült. A támadást aprólékos részletességgel leíró vádirat szerint a halálos lövéseket Kiss. István adta le.

A vádlottak ezután olyan célpontokat kerestek, akik megtámadása ellenérzéseket válthat ki a romák körében, erőszakos cselekményekre sarkallja őket; ezért rendezett életvitelű embereket szemeltek ki. A fokozott utcai rendőri jelenlét miatt módszert is váltottak: bevonták a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos. Istvánt, aki a Tiszalöki és a Kislétai támadásnál sofőrként vett részt az akcióban.

Tiszalökön 2009. április 22-én mintegy 20 méterről leadott egyetlen lövéssel ölte meg Kiss. Árpád az éppen munkába induló Kóka Jenőt. Csontos. István a támadás idején a mintegy 35 kilométerre lévő Polgáron várakozott, ahol időközben rendőri igazoltatás alá vonták. Miután a testvérpárt felvette a gépkocsiba, menekülés közben elakadtak a sárban, ezért arra kérték a debreceni Perényi 1-ben dolgozó kolléganőjüket, Fehérné Nyalka Évát, aki a vádirat szerint "mély érzelmeket táplált" Kiss. Árpád iránt, hogy segítsen nekik. Az ügyben tanúként kezelt nő saját autóján visszavitte a testvéreket Debrecenbe, ahol a vádlottak a szórakozóhelyen újra elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezt követően visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet.

A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek, de azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért be akartak törni a Hajdúhadházi laktanyába, de tervüket végül elvetették.

Kislétán nemcsak romákat, hanem a helyi polgármestert is meg akarták támadni. A lakásáról fotókat készítettek és többször bejárták a környéket, de végül úgy döntöttek, a Bocskai úti házban élő roma családot támadják meg. A földeken át gyalogosan közelítették meg 2009. augusztus 2-án éjjel a házat, majd Kiss. István és Pető. Zsolt behatolt az udvarra, miközben Kiss. Árpád biztosította őket. Pető. Zsolt két lövést adott le az ablakra, majd szétlőtte a bejárati ajtót. Kiss. István az ajtónyíláson belőve tüzelt, és megsebesítette a házban tartózkodó 13 éves lányt. Majd mindketten bementek a lakásba és néhány méterről rálőttek az ablak alatti ágyban fekvő anyára. Kiss. István a még a fegyverében maradt négy lőszert lőtte ki az asszonyra, míg társa egyetlen célzott lövést adott le. A támadás után elmenekültek.

A szakértői jelentések, a lefoglalt bizonyítékok és a tanúvallomások, a kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a négy férfi ellen a vád: ötszörösen minősülő emberölés. A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak el. Tettükkel 55 ember életét veszélyeztették, hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek is. Az ügyészség tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. A felsoroltakon kívül más bűncselekmények a terheltek rovására írható, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, de ez már csak hab a tortán. A 90 oldalas vádirat 30 ezer oldalnyi iratanyag alapján jött össze.

Számomra kissé érdekes... olvasván a vádiratot (többedik alkalommal is), olybá tűnik mintha valakik előre elképzelték mindazt, ami és ahogy történt, és történni fog. Gondoljuk csak végig: tanúvallomások, és különböző jegyzőkönyvek alapján összeállítható-e olyan vádirat, mely meghazudtolja a legprofibb forgatókönyvírókat is. Rengeteg a feltehetőleg, és a fel nem deríthető, ismeretlen tettes, vagy elkövető, de azért ott van, mert többen voltak. Ráadásul hemzseg az egész az eljárási hibáktól, ami az NNI nyomozóit minősíti. A jónak titulált vádirat úgy néz ki, hogy tákolmány, hiszen sok minden nem is kap említést benne, de ezekre később bővebben kitérek. Nem más, mint egy részleges kimutatás az események láncolatáról, és az esetlegességet bizonyítandó, vagy bizonyítható, tények illetve tényszerűségek halmazával.

 

(A részletes tudósítás a Leleplező 2011 júniusi számában.)

 

 

  

// -->

 

 

Oldal: EMBERVADÁSZAT- Vajó Sándor
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat