Pannonhalmi látogatás

 

Dr. Ilkei Csaba : Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát nyíltan vall titkairól

 

Asztrik szép üzenetét nyitom ki gondterhelten az éjszaka közepén. Így szól idézete a számítógépemen: "A fény nem azt jelzi, hogy nincs már többé éjszaka, de azt igen, hogy hajnalodik, és a sötétség legyőzhető." (H. Fries)

Heinrich Fries a XX. Század egyik kiváló német teológusa volt. Róla mondta Josef Ratzinger bíboros 1990-ben: „... kulcsot adott a kezünkbe, hogy a történelmi gondolkodást beépítsük a teológiába, vagy jobban mondva: megtanított arra, hogy történelmi módon gondolkodjunk a teológiában, és így felismerjük a hit identitását annak minden fejlődési formájában."

 

Már régóta terveztem, hogy néhány napra elmegyek Pannonhalmára, hogy megismerjem levéltári "hőseim" történelmi színhelyét, ahol a dossziék szereplői éltek, nevelkedtek, tanultak, tanítottak, fohászkodtak, áldást osztottak; hitet tettek és megbotlottak, felemelkedtek és a gyarlóság mocsarába süllyedtek. A levéltárak sok mindenről nem tudnak, hiányosak, nem találod az összefüggéseket, a hivatalok iratai mögött nem érzed az emberi megpróbáltatások magasságát és mélységét. Az emlékezet, a tapasztalat, a sorsfordítón megélt élmény néha jobban tanúsítja a viseletes múltat, mint a törvényes dosszié tartalma. Sorra halnak meg az utolsó tanúk, siessen ki még beszélni akar a búcsút intőkkel.

Messziről feltűnik és fenséges az alkonyatban Szent Márton monostora a Pannonia feletti hegyen ("Monasterium sancti Martini in monte supra Pannoniam"). Szent István királyunk 1002-ben kelt kiváltságlevele szerint édesapja, Géza fejedelem alapította valószínűleg 996-ban. Olyan kiváltságokat kapott, mint amilyeneket a bencések anyamonostora: Monte Cassino. A kiváltságlevélen kívül ma levéltárában őrzik legrégibb nyelvemlékünket: a tihanyi apátság 1055-ből származó alapítólevelét is.

A Szent Hegyen épült monostor az Istennel való találkozás helye. A város: az emberek közösségének színtere. A "hegy" és a "város" kettőssége nemzedékeknek szóló üzenet. Várszegi Asztrik püspök, bencés főapát írja "A Regula ösvényén" című lelki olvasmányban (Lectio Divina):

"A hegyre épült város őrhely, hiszen a magasból rálátás nyílik az emberek völgyeire és síkságaira, ahol azok élnek, dolgoznak, és esetleg veszélyezteti őket a kísértés: elvesznek a mindennapi kenyér harcának buktatóiban, elvesztik az egészre való érzékenységet, és csak a rész, sőt annak is csak ígérete van szívükben. A rész szerint való élet többlet fájdalommal és többlet szenvedéssel jár. Többel, mint ami emberlétünknek egyébként velejárója lenne. A hegy csúcsa metszőpontja az égnek és a földnek. A hegyre épült város lakója ezt a dimenziót magában hordja és hirdeti. Ez az az isteni távlat, amely kiemel, felemel, megszabadít a mindennapok kicsinyességétől, cselekvésre, újrakezdésre, újjáépítkezésre szabadít fel."

 

Regula és „ordo vivendi"

 

Szent Benedek (Benedictus: Áldott) kb. 470 és 547 között élt. A szabin hegyek közötti Nursiából (ma: Norcia) Rómába ment tanulni, ám az ottani erkölcstelen életből kiábrándulva tanulmányai befejezése előtt visszavonult előbb Enfidébe (ma: Affide), majd Sublacumba (ma: Subiaco). Remeteként tanítványaival 529-ben Cassinum hegyén (ma: Monte Cassino) telepedett le véglegesen, itt alapította meg monostorát, s írta meg a Regulát, a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, amely Előszóból és 73 fejezetből áll.

A Regula szerint élő szerzetesek apátjuk vezetésével radikális keresztény életet élnek, alá vetve magukat az evangéliumi útmutatásnak. Tisztaság, puritánság, engedelmesség jellemzi mindennapjaikat, amelyeket a tanulékony szív megőrzésével kitölt az iskolai és a lelkipásztori munka, a közösségben végzett imádság (liturgia), a lelki épülést szolgáló olvasmányok (Lectio Divina) és az igehirdetések (Homiliák). E hivatás elemek közti harmónia megtalálása az egyik legfontosabb törekvése a Rendnek.

Szent Benedek Rendje (Ordo Sancti Benedicti) történetének egyik meghatározó vonása, hogy sohasem az "ordo", tehát a szervezet tartotta össze elsődlegesen, hanem az "ordo vivendi", az életmód, amelyet a Regula jelölt ki, s nem valami merev szervezeti centralizmus. Az együvé tartozás keretét azok az egyensúlyok jelölik ki, melyek a Lélek szabadságában és a "szárnyaló Szív " folyvást megújuló működésében születnek nyitott ajtók mellett, amikor a benedeki hagyományokból kiindulva keresnek a realitásoknak megfelelő bölcs válaszokat a kor mindenkori kérdéseire. Annak ellenére van ez így, hogy a XIX. század végén XIII. Leo pápa a különféle bencés monostorok összefogására létre hozta a Bencés Konföderációt, Rómában felállította a bencések nemzetközi tanulmányi házát, a Szent Anzelm Kollégiumot, s kinevezte a prímás apátot. Mégis, voltak monostorok, sőt monostor-csoportok, melyek kimaradtak az egységesítésből.

A XVIII. század felvilágosult uralkodói csak azokat a szerzetes rendeket támogatták, melyek hasznosak voltak az állam számára, így például tanítással vagy betegápolással foglalkoztak. Ezért is, mivel Szent Benedek követői a Regula szerint a közösségi életet tekintették céljuknak, II. József 1786-ban bezáratta a magyar bencés kongregáció összes házát. Csak 1802-ben térhetett vissza a Rend, feladatul kapva a középiskolai oktatást.

A II. világháború idején, 1944 őszétől a Pannonhalmi Főapátság területen kívüliséget élvezett a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt. Elvileg csak nőket és gyermekeket fogadhatott be, mégis a 3000 menekült között férfiak is voltak, a falak között kórház, műtő, csecsemő otthon, óvoda és iskola működött.

1945-ben birtokait, 1948-ban iskoláit államosították. 1950-ben, a szerzetes rendek feloszlatásakor a Pannonhalmi Szent Benedek Rend megmaradhatott két gimnáziummal, s korlátozott létszámmal. Megszűnt a tanárképzés, a Rend tagjai az egyetemeken szerezhettek diplomát. Felszámolták az egyházmegyét, a győri egyházmegyéhez csatolták, s csak 1990-ben állították vissza önállóságát.

A Magyar Bencés Kongregáció tagjai: Pannonhalmi Főapátság, tihanyi, bakonybéli és győri perjelség, Sao Pauloi-i Szent Gellért Apátság, budapesti és révkomáromi rendház, tiszaalpári Szent Benedek Leányai Társaság kolostora. A Magyar Bencés Kongregáció 1893 óta tagja a Bencés Konföderációnak. Asztrik főapát eddig a Szláv Bencés Kongregációt is képviselte. A Konföderáció székhelye Rómában van az Aventinus dombon, ez a Szent Anzelm Apátság és Kollégium. Az alapelvek minden közösség számára ugyanazok, de az egyes házak nagy szabadságot élveznek a tekintetben, hogy miként valósítják meg a Regula értékrendjét a saját körülményeik között. Négy évenként a világ összes bencés apátja Rómában találkozik. Minden évben húsvétkor a salzburgi apáti konferencián a német nyelvterület apátjai gyűlnek össze.

A Pannonhalmi Főapátság értékőrző, spirituális, gazdálkodó és kultúrát teremtő közösség, csaknem 40 szerzetessel, 320 fős iskolájával és kollégiumával, 60 személyes szociális otthonnal. A település környékén a legnagyobb munkaadó.

1996-ban a Főapátság fennállásának ezer éves évfordulója alkalmából vendége volt II. János Pál pápa. 1994-ben II. Alekszij pátriárka járt a hegyen, s a főapát világ vallások közötti közvetítő szándékának egyik szép példájaként megfordult itt a dalai láma is.

 

Kapaszkodik kis kocsim a Dózsa György út felől a Cseider völgyön keresztül szállásomhoz az erdő alján frissen épült Szent Jakab Házhoz. Rázós a horhós út vége, kövek és gyökerek tarkítják, de a legnagyobb baj az, ha szemből jön egy másik kocsi, valakinek vissza kell fordulnia, mert ketten nem férünk el egymás mellett. Egyszerű, tiszta és olcsó a szálláshely egyéni és csoportos zarándokoknak, nagycsaládoknak, kerékpárosoknak, testileg-lelkileg feltöltődni vágyóknak. Az öt különálló fölszintes épületében 67 vendéget tudnak egyszerre elhelyezni, akadálymentes bejáratokkal is. Ketten vagyunk Kedvesemmel egy nyolc személyes szobában; emeletes ágyak, padlófűtés, zuhanyzó, wc., teakonyha, benne hűtőszekrény. A központi épületegyüttesben ebédlő és közösségi terem, igaz, büfé és étterem nélkül, ám kocsival tíz percre, az Apátság melletti Kosaras dombon modern, európai színvonalú, igényes étterem és borbár létesült a Látogató Központ kétszintes épületben, zöld tetőterasszal, nyitott és fedett parkolóval, kerékpártárolóval és csomagmegőrzővel. A Viator nevet kapta, ami latinul utast, úton lévőt jelent.

A gondnok már hallott valamit, úgy tudja, hogy a Levéltárba jöttem tudományos kutatóként állambiztonsági ügyekben, az Apátsági Pincészet lelkes ifjú menedzsere a sajtómunkások nagyüzemi forgalmához illő rutinszerű kérdését teszi fel: "Melyik sajtószervnek lesz a nyilatkozat?" Ezzel szemben a Látogató Központ fogadóépületénél beállunk a sorba, fizetünk a kasszánál, s a TriCollis Apátsági Tárlatvezető Iroda csoportjaival járjuk be a világörökség részét. Előbb egy negyedórás filmet vetítenek, ez készíti elő a másfél évezredes életformával, a szerzetesközösség mindennapi életével való találkozást, azzal a szellemiséggel és hagyomány világgal, melybe a XXI. századi turista belecsöppen, amikor belép a monostorba. Két napi utunk állomásai idegenforgalmi reklám nélkül: Bazilika, altemplom; Porta Speciosa és a kerengő; Boldogasszony kápolna; Millenniumi emlékmű; Könyvtár; Levéltár; Gyűjtemények; Arborétum; Apátsági Pincészet; Apátsági termékek. Nem látogatható a barokk ebédlő, mert "... a szerzetesközösség szűkebb életteréhez tartozik..."

 

 

A lelkiismereti küzdelmek sikere és kudarca

 

Várszegi Asztrik, - aki 1991 óta főapát, s kilenc éves küldetését kétszer hosszabbították meg: 2002-ben és 2009-ben erősítették meg hivatalában újra - jól látta meg, hogy nemcsak védeni és gyarapítani kell a világ kulturális örökségének részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátságot, hanem igényes vendégbarát hellyé is kell tenni, ezért nagyszabású turisztikai fejlesztési programba kezdett. Természetesen tudta azt is, hogy olyan időkben, amikor túlélésre kell berendezkedni, amikor csökken az állami támogatás, kevesebb az adomány , s a vállalkozásokkal is elég sok a gond, elsősorban uniós támogatást kell szerezni és megnyerni egy nagy bank befektetési kedvét. Mindkét utóbbi sikerült. A főapátság és az MKB közös tulajdonában lévő borház tavaly már elnyerte az Év pincészete díjat. Folynak az arborétum és a gyógynövénykert felújítási munkálatai, készül a levendula lepárló. Az univerzális értékek a magyarság szellemi hagyományaival a minőségi kínálatban találkoznak.

Asztrik tehát építkezik, szervez, fejleszt, modernizál, óv, ápol és eltakar, miközben folyvást egyensúlyt teremt. . Ebben példaképei azok az elődei, akik kritikus történelmi időszakokban töretlen hittel újra tudták kezdeni az építkezést. Ilyen volt Pálfy Mátyás főapát, aki 1639-től a török dúlás után újjászervezte a Rendet. Oros (Uros) apát (1207-1243) a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor falai alól. Tolnai Máté apátsága idején (1500-1535) Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között és 1541-től főapátság lett.. Sajghó Benedek főapátságának negyvenhat esztendeje alatt (1722-1768) jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. A XIX. században sok tudós bencés élt Pannonhalmán, akik kitörölhetetlen nyomot hagytak a Főapátság szellemi arculatán: Czuczor Gergely, Jedlik Ányos, Rómer Flóris, Rónay Jácint, Guzmics Izidor és mások.

Kelemen Krizosztom - akiről doktori disszertációját írta Asztrik - 1929-ben koadjutorként kezdett, majd főapát (1933-1947). Azt őt követők már az állam és az egyház viharos évtizedeinek küzdelmei közepette kerültek a Rend élére, amikor az állambiztonsági szolgálat is beleszólt a kinevezésekbe. 1947 és 1990 között a Pannonhalmi Bencés Főapátság főapáti lakosztályát a munkás-paraszt hatalom osztályharcos következetességgel bemikrofonozta. Így volt ez Sárközy Pál főapát (1947-1957), Monsberger Ulrik kormányzó perjel (1957-1958), Legányi Norbert főapát (1958-1969), Monsberger Ulrik kormányzó perjel (1969-1973) és Szennay András főapát (1973-1991) idején is.

De ne mélyedjünk el most az állambiztonság és Pannonhalma kapcsolatában. Ez külön dosszié, amit most átugrok, s később majd kinyitok. Terjedelme messze meghaladja ezen írás lehetőségeinek körét. Csak egy gondolatot emelek ki belőle. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatások eredményeként jobbára csak a három legsikeresebb állambiztonsági hálózati személyt, jelentéseik terjedelmét tekintve is „csúcs besúgót" emeljük ki: Szennay András főapát („Szemere László", „Szénási" fedőnevű titkos munkatárs), Kapuy Vitál Károly bencés gimnáziumi tanár, házgondnok („Rieger József" fedőnevű titkos munkatárs) és Kiszely István Márk ünnepélyes fogadalmas szerzetes, felszentelt pap („Feledi Zsolt" fedőnevű titkos megbízott) személyében.

Ám mit tudunk azok lelkiismereti küzdelmeinek sikeréről vagy kudarcáról, akikről a hiányos iratoknál többet mondanak az egykori rendtársak, a szociális otthon lakói személyes emlékeik, tényszerű tapasztalataik alapján, helyenként oly páratlan memóriával, mint amilyennel a maholnap 90 éves galamboki Takács Dénes atya rendelkezik. (Így kezdi egy-egy esemény felidézését: „1967 december 21-én délután félháromkor esős időben történt, hogy...") Vajon elbeszéléseik nyomán kaphatunk-e egyértelmű választ arra: tudott-e nemet mondani az állambiztonsági beszervező tiszteknek, vagy terhelő adatok, kompromittáló körülmények hatására hagyta magát megzsarolni; szilárd hittel és erkölcsi tartással ellenállt, vagy karrierje érdekében hazafias alapon vállalta a besúgó szerepet a rend egy-egy tagja? Van, amit már bizonyossággal megválaszolhatunk, van, amit még nem. A háttérben bizony sok az emberi gyarlóság, gyávaság, megalkuvás, a hit és az elvek feladása egyik napról a másikra; nő ügyek, gyerektartás, homoszexualitás, alkoholizmus, összeférhetetlenség, üzletelés, csempész árú, forint kiajánlás, külföldön befizetett mise pénzek, káros szenvedélyek hatványozottan, stb.

 

S micsoda megmosolyogtató fura életképek a Rákosi és a Kádár korszakból. A meghurcolt Endrey Vendelnek élete vége felé mindig mindene volt az IKKA csomagokból: kávé, kakaó, bor, szivar, francia konyak, sokan rájártak a „kávéztatóra", mint a mézre, így egyidejűleg Bánhegyi Jób, aki nyíltan hangoztatta, hogy ő csak a Népszabadságot olvassa, mert az a legjobb vicclap (Kapuy Vitál jelentése, 1963. II. 16.) és Hermann Ipoly László, akiről Kapuy Vitál minden humor nélkül jelenti 1961-ben, hogy „Egyetlen komoly híve van itt a szocializmusnak: Hermann Ipoly László, aki csak a Népszabadságot olvassa."

Zárjuk be ezt a dossziét, s nyissuk ki Asztrikét. Valójában hozzá jöttem. Egy-két durva cikket olvastam róla az interneten. A neve elé tett méltatlan jelzők után kérdőjelek sorakoznak jegyzetfüzetemben: "istentagadó"?, "zsidó"?, "szabadkőműves"?, "ügynök"?

Kezdjük a lexikális adatokkal.

 

 

Fortitudo mea Deus!

 

Dr. Várszegi Imre Asztrik OSB főapát (1946. január 26. Sopron, Horváth Rozália.)

1964-ben érettségizett Sopronban, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Még abban az évben belépett a Pannonhalmi Szent Benedek Rendbe. 1964-1968: a Pannonhalmi Főapátság Szent Gellért Hittudományi Főiskola hallgatója. 1971. augusztus 29-én szentelték pappá. 1976-ban történelem-német szakos középiskolai tanári diplomát szerez az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1976-1988: gimnáziumi tanár Pannonhalmán és oktat a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán. Novicius mester 1978-1987, főmonostori perjel 1985-től. 1985-ben a történelem tudományok doktora címet szerez az ELTE-n, 1997-ben pedig PhD fokozatot. Témája: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát (1929-1950).

1988. december 23-án II. János Pál pápa culusi címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezi ki. Jelmondata: Fortitudo mea Deus (Erősségem az Isten). 1989. február 11-én szentelik püspökké Esztergomban.

1989 márciusától 1991 júliusáig a Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és püspöki helynök az Esztergomi Főegyházmegyében. 1990 júniusa és 1993 márciusa között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 1990: a Máltai Lovagrend káplánja. 1989. február 2: a leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora.

1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választják.

1998: a Bajor Bencés Akadémia Történeti szekciójának rendkívüli tagja. 1999: a Magyarországi Keresztény-Zsidó Tanács elnöke. 2001: a Bolyai Műhely Programbizottságának elnöke. 1991-2000: A MKPK médiaügyekkel megbízott püspöke. A 2006-ban létrehozott Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány elnöke. Az MKPK Kultúra és Tudomány Bizottságának (korábban: Egyháztörténeti Bizottság) és a Megszentelt Élet Bizottságának elnöke, Oktatásügyi Bizottságának tagja. A Férfi Szerzeteskonferencia elnöke.

2000-ben és 2009-ben a főmonostori konvent tagjai titkos szavazással újra megerősítették főapátnak.

 

A bencések a harmóniát, az egyensúlyt keresik fegyelemmel és mértékletességgel . Ahogy a Regula mondja: „Őrizd meg a rendet és a rend megtart, megőriz téged." A Regula egyszerűségre és tisztaságra nevel és bölcsen kompromisszumokat enged, hogy a realitásokhoz való alkalmazkodással túléld a nyers valóság megpróbáltatásait.

A Szent Jakab Házban éjszaka Asztrik világképét próbálom összerakni és megérteni, amikor hajnalig olvasom nézeteit, nyilatkozatait, melyekben a bencés rend mai karizmáját rajzolja fel. (Hajnal felé aztán néhány hazatérő sörös zarándok elűzi gondolataimat.)

A bencés közösségben gondolkozik és nem szervezetben. A megtalált hit örömét, harmóniáját és békéjét közösségben és egyénileg előítélet- és félelemmentes szeretettel akarja megélni. Imádkozik és dolgozik, s miután kiszabadult a középkori barokk és rokokó bugyor jámborságából és kegyességéből, gőgtől mentesen nyitott a mai világra, mert azt megérteni és alakítani akarja. Dinamizmusával bizonyítottan többlet örömet és boldogságot tud felmutatni a meghaladott világ ellenében.

Hívőnek kell lenni, csak a hit vezethet hiteles tanúságtételhez. A jámbor megalázkodás nem a kereszténység, hanem a hanyatló és statikus vallások velejárója. A radikális keresztény útkövetés életalakító, valóságformáló, mert új válaszokat keres hívők és nem hívők szüntelen kérdéseire, súlyosbodó napi gondjaira, lelki bajaira, morális megingásaira.

A világválság nem csak gazdasági, pénzügyi, társadalmi, hanem lelki, szellemi, , erkölcsi és vallási is. Világvallások állnak szemben egymással, pedig egy Atyának vagyunk mindnyájan a gyermekei. Példátlanul züllesztő emberbutítás folyik a világ számos részén. A mai ember pedig önmagát veszíti el, ha benső értékeit adja el napról napra a kufárok piacán.

A bencés rend nyitott ajtóval és szívvel, szabad lélekkel akar segíteni amikor közvetítésre vállalkozik, találkozókat kezdeményez a különböző áramlatok közötti párbeszéd érdekében. Sorsközösséget a nemzettel, az egész magyar társadalommal vállal, s nem négyévenként jövő-menő politikai pártokkal. Tőlük tisztes távolságot tart, mert nem lehet önző érdekek szerint szolgálni tartós értékeket, távlatos célokat, Isten örök országát.

 

( A teljes cikk a Leleplező 2011 júniusi számában...)

 

A LELEPLEZŐ KÖNYVÚJSÁGOT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL, VAGY RENDELJE MEG AZ ALÁBBI ERLÉRHETŐSÉGEN, A LEGÚJABB SZÁMTÓL AZ ELSŐ PÉLDÁNYOKIG:

SZLIMÁK HAJNALKA TEL: +36 20 221 95 77

Oldal: VÁRSZEGI ASZTRIK PÜSPÖK VALLOMÁSA - Dr. Ilkei Csaba
LELEPLEZŐ - ORSZÁGKRÓNIKA - LEGNAGYOBB MAGYAR ALTERNATÍV FOLYÓIRAT - © 2008 - 2024 - leleplezo.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat